Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2
1929-05-18 [013]
i A W K...S NYŰGEI J 1.3 ROIŰÍ:J\ T TEGYLET ÜGYE A T.J3LA EL OTT. Régóta húzódik már az a polgári per, amelyet Gyenge Vir^g Sándor nyugalnazct altiszt indított a kagyarorszagi munkasok Rckkantscgolyzó és Nyugdíjegyesülete ollón. A per előzménye az,hogy Gyenge Vj. ra g nyugalmazott MÁV altiszt és tagja volt a kagyarorszagi Kunkasok Rokkant és Nyugdijogylctének, a budapesti központi királyi járásbíróságnál az egylettől élvezcttx rokkant segélynek felemelését kérte. A járásbiróság porgátló kifogás folytán elutasította Gyenge Virágot a ke rosotc-vcl,megállapította,hogy az egylet és tagjai között felmerülő vitás kérdésekben a rokkantegylet köbeiében működő választott biróság illetékes az eljárásra. A járásbíróság Ítéletét a királyi törvényszék mint felebbezési biróság helyben is hagyta és az Ítélet jogerőre emelkedett. A két bircság egyben kötelezte Gyenge Virágot arra is, hogy a Sokkantogylétnek négyszáz pengő perköltséget fizessen meg, A perköltségek körül aztán bonyodalmak támadtak, ugyanis a rokkantogylet ollón sok hasonló természetű per indult meg,amelyeket rendszerinz szegényjogon folytattak a felperesek ós az egyletet c perekben nagy költségek és kiadások terhelték, ugy hogy a rokkantegylet 19£7 évi közgyűlése oly határozatot hozottyhegy a Teendő s bíróságot rosszhiszeműen igénybevevő tagok, ha a bircilog mogállapi tott perköltségeket nem fizetik meg, az egyletből kizárhatók, A törvényszék Ítélete után Gycngo Virág Sándor a rokkantogylet választott bíróságához fordult,hogy rókkantsogélyénok fölemelését szorgalmazza. Közbon az ogylct felszólította, hogy a korábbi pőrékben reá kirótt 4oo pengő perköltséget fizesse meg, s minthogy Gyenge ftirág a perköltséget nem fizette meg, a rokkantogylet kizárta őt tagjai sorából, Ezckután korült az ügy a rokkantogylet választott bírósága elé, amely Gyenge Virágot, mint kizárt tagot nem tekintette tagnak, ennek követ kozményeképpen itéletlleg kimondotta,hogy az egylettől sommit sem követel. Kimondotta azt is, hegy az egylet és közötte semmiféle jogviszony nem áll fenn. Gyenge Virág Sándor a választott bírósági határozatot ismét a rendes bírósághoz fordulva megtámadta, a törvényszék azonban elutasította keresetével es ezt az olutasito Ítéletet az Ítélőtábla is helybenhagyta. Felülvizsgálat folytán a királyi kúriához korült az ügy és a kúria az alsó bíróságok Ítéletét megváltoztatva kimondta,hogy a perköltségek meg nem fizetése miatt nem lehet a tagot az egyesület kötelékéből kizárni,ehhez képest arra utasitotta a királyi táblát,hogy Gyenge Virág segélyének mcgállapitás a, illetőleg az összegszerűség megállapítása .tárgyában hoszon ujabb Ítéletet. Ket tárgyalás után mára tűzte ki a határozathirdotest ebben az ügyben a királyi Ítélőtábla LángwMiticzky-tanácsa. /Folyt.köv./ M. CSŐDÖK. A királyi törvényszék Bogdán Lajos /Hajo-ucca 16/ bej. cég és ennek tulajdonosa, Bogdán Lajos ellen inditott csődöt a csődVagyon kimerülése folytán megszünteti. - Vb.Vadász és Singer csődügyében a királyi törvényszék, mint csődbíróság minthogy a csődmogs üntető végzés jogerőre emelkedett, arról a hatóságokat értesíti, Ugyanekkor Ozormann András dr. kir.törvényszéki biró csődbiztost, a tömeggondnokot és a helyettesét és a csődválasztmány tagjait a tisztek elél felmenti. /MOT/ A VIZSGÁLÓBÍRÓ LEFOGLALTA A ZSIDÓ LEXIOKONT. Újvári Péter- mint ismeretes - "Magyar Zsidó Lexikon" cimen könyvel adott k: amelyben a zsidóság kiemelkedő egyéniségeinek a nevét foglalta kötetbe és csillaggal megjelölve olyanok neveit is közölte, akik a szerkesz tői ..megjegyzés szerint hitehagyott zsidók. A könyv megjelenése után Veszély Ödön dr. pécsi egyetemi tanár, akinek a neve a cifcbcn csillag alatt jelent meg, sajtóra, almázs ciraőn pert inditott a mü szerzője ellen és a munka lefoglalás rt is kérte. Molnár Ferenc dr. vizsgálóbíró ma végzést hozott,amely szerint a Magyar Zsidó Lexikon címe könyvet lefoglalta cs a lefoglalás végrehajtásira soronkívüliséget rendelt el. A vizsgálóbírói határozat indokolása szerint a könyv előszavak ol kitűnőiéik _ számadás, számonkérés és seregszemle a zsidó értékek felett. A szerző előszava szerint az alkotótehetség nem változik a vallásos érzések mogváltoztatásával,mert a zsidósághoz való tartozást nem a vallás, hanem a származás dönti elx. Minthogy Veszély Ödön dr.-előadása szerint-keresztény szülőktől származott,százszázalékig tiszta keresztény ember, aki mint nyilvános egyetemi tanár pedagógia,tehát világnézeti tantárgyat ad elő a könyvben való szerepeltetése és az a boálitás, hogy felekezetét elhagyott folytköv. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR C _T .
