Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2

1929-05-29 [013]

FERENC FERD INANIVTRONÖRÖKÖS ES A MAGYAR NEMZET » Szerdán este a Magyar Külügyi Társaság külpolitikai és népszövetségi szakosztálya ülést tar tott,amelyen Csekonics Iván gróf rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, a szakosztály alelnöke elnökölt. Az ülésen B r u c k n e r Győző dr. miskolci jogakadémiai dékán " Ferenc Ferdinánd trónörökös és a magyar nemzet" címmel előadást tartott. Az előadó szerint Ferenc Ferdinándnak nagy koncepciójú politikai tervei voltak„amelyek erős vallásos lelkületén szűrődtek át és feudális alapon akar­ták megteremteni az egységes Nagyausztriát. A trónörökös gyűlölte a liberaliz­mus minden megnyilvánulását épp ugy, mint például a magyar alkotmányos törek­véseket, mert ezekben politikai ideáljainak legnagyobb akadályaira talált.A magyarokban látta a Monarchia hanyatlásának okait és ezért erős ellenszenv­vel, sőt gyűlölettel viseltetett a magyarokkal szemben. A magyar alkotmányt kierőszakoltnak tartotca, s a Monarchia egységének megbontóját látta benne. A környezetében sem tűrt meg magyar államférfit. A magyar szuppremácia letö­résén fáradozott s a törekvései nyomán támadt politikai visszhangot nem vet­te komolyan. Csak a munkapártot, helyesebben Tisza István grófot tartotta sú­lyos politikai ellenfélnek. Tisza határozottsága, politikai érettsége, faj­szeretete, törhetetlen akarata imponált a trónörökösnek. Tudta, hogy trénra­lépte esetén vele kell a politikai harcot megvívni. F e renc Ferdinánd azonban nem volt a kompromisszumok embere s a maga akaratát hajthatatlanul vitte ke­resztül minden téren. Egyedül a király, Ferenc József nézete előtt hajolt meg. A trónörökös tehát az ellentétes politikai nézetű s ugyancsak hajthatatlan Tisza mellőzésére törekedett és minden alkalmat megragadott, hogy politika ­ját ellensúlyozza. Egy alkalommal például azt a nyilatkozatot tette, hogy trónralépto után 24 órán. belül elbocsátja Ti az a litván miniszterelnököt,mert különben 48 órán belül forradalmat csinál ellene. A királyt Is féltette Tisza befolyásától s ezt a német császár előtt 1914. június 13-án hangsúlyozta is. Vilmos császár azonban, aki sohonbrunni látogatása alatt fogadta Tiszát s ismerte politikai terveit, súlyosnak tartotta Tisza elgondolásait s azt a trónörökös figyelmébe ajánlotta. Ekkor már olyan élesek voltak az ellentétek Tisza és Ferenc Ferdinánd között, hogy a német nagykövet jelentésében áthidal­hatatlannak mondotta- A konopisti találkozáson a trónörökös Vilmos császárral szemtől-szembe kárhoztatta Tisza románkisebbség-ellenes politikáját. A trón­örökösnek ugyanis szándékában volt Erdélyt a románoknak átengedni s azt re­mélte, hogy ezáltal Románia olyanféle szoros közjogi kapcsolatba lép majd Nagyausztriával, mint Bajorország a németbirodalommal. Hangsúlyozta ekkor a császár előtt, hogy Tisza politikáját nem szavai, hanem tettei alapján kell megítélni ,tettei pedig ellenkeznek a hármasszövetséf; politikájával s ha Romániának az enzentéhez való csatlakozása bekövetkezne, az Tisza " merev ős rövidlátó " politikájának eredménye volna. A trónörökös román-politikája azonban megbukott Tisza magatartásán, akinek álláspontját I. Ferenc József Í3 magáévá tetteoFerenc Ferdinánd politikája főleg megkoronázásának alap ­f\ feltételei azt célozták, hogy a magyar alkotmány teljes elsorvasztásával \ Nagyausztriát feudális alapon megteremtsék. Terveit,nagy koncepciójú politi­sr. kaját azonban a történelem nem igazolta. Ha az ő elgondolásai valóra is vál­\ tak volna, nem mentettele volna meg a Monarchiát, sőt amint az azóta elmúlt idők V eseményei igazolták,éppen megsemmisitettfe: volna, mert a nemzetiségek ekkor A már, bár a trónörökös politikai fantazmagóriáinak clédelgetőse mellett? évti­(J zedek éta a faji irredenta szolgálatában állottak, mert a Monarchia leghatal­masabb pillérét, Magyarországot akarta megsemmisítenie / Folyt. köv. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom