Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2
1929-05-25 [013]
a r ég i bud ai tone t ck kiür It é s o . A főváros törvényhatósága már tavaly hozzájárult ahhoz, hagy a rógi.hudai tenotőkot is kiüritsók ós emlókkertokkó alakítsák át, A tömőtök kiürítése azért kivonatos, mert rzok környéke az évek során teljesen beépül és a további temetkezés közegészségügyi szempontból megengedhetétlen* Az exhumálást hivatalból fogják elvégezni és az ott nyugvó halottak legnagyobb részét közös sirban helyezik el. A tanács azonban felhívja azokat a családokat, akiknek hozzátartozói ott pihennek és a tetemek exhumálás ár ól aiaguk kivannak gondoskodni, hogy az •c exhumálás t mielőbb végeztessék cl, mert a temetők kiür ités ének végső határideje ez év vége lesz- A régi Sabán-krisztinavárosi- és a vízivárosi temetők kiürítéséről van szó, amelyek azonban később is temetői jellegű emlékkertek lesznek. /MOT/D. VETÉSJELENTÉS. A földmiveiésügyi minisztérium szombaton délutón Vetés jelentést adott ki, amelyben többek között a következőket közli: A legutóbbi vetés jelentés közzététele óta eltelt két hét időjárását változó hőmérséklet és gyakori bőséges zivataros esőzések jellemzik, A nappali felmelegedés az első bét 'folyamán mindenütt meghaladta a 25 C fokot, sőt május 13-án egyes helyeken 30 ö, fok fölé emelkedett. Az erős felmelegedés következtében beállott gyakori zivataros' esőzések a második hét hőmérsékletét lényegesen lehűtötték. Az éjjeli lehűlések aránylag nem voltak nagyok. A leghüvösebb éjjel május 20-ra virradóra volt,amikor a hőmérséklet a Dunántúlon 5 0 fokig süllyedt. Fagy az ország területén sehol sem volt. C s ak a csapadékos napok száma az elmúlt két hét folyamán 12 volt. Zivatarok május 12-től 18-ig naponként megismétlődtek. Legtöbb csapadékmennyiséget Szegeden, 107, továbbá Szolnokon 88, és Budapesten 80 millimétert mértek,. Legkevesebb eső Ttarkov'én esett, ahol csupán 16 milliméter volt a csapadékmennyiség. Az Dlmu.lt két hét időjárásra a mezőgazdaságra nézve általában kedvező volt, mert az esőzések a növényzet fejlődését az ország egész területén szemmé 11áthatóan előmozdították. A repce helyenként már elvirágzott, a- legtöbb vidéken azonban most virágzik. A vetések . téli fagy következtében sok kánt szenvedtek és többnyire ritkák és alacsci yak. Níhcl a becő-képződés is megindult,aböcők azonban kévés számúak és f <. jlotlpnjok, Baranyában 5.2, Fejérben 3.5, Győr-Mosoh-Pozsonyban 3.2,. Ko-aárom-Esztergomban 4, Somogyban 4.5, Sopronban 5,6., Tolnában 3,4, Vasban 6.5, Veszprémbon 3.1, Zalában 4.1, Borsod-Gömör-Kishontöan 3, Nógrád-Hantban 2.4, -Bács-Bodrogbon 4,'CsanádArad-Toront álban 3.0», Csongrádban 3.(1, jász-Nagy-Kun-Szolnokban-2.5, Post-Pilis-Soltr-Kinkúnban 3,9, Szabc1c --Ungban 2.0, Szatmár-Bereg-Ugocsában 0.6 q. holdanként i termés várható A b u z á' v e t ó s o \: általában jól fejlődnek, üde zöld szinüek ós jól bokrosodnak,. A leggyengébbek a .buz ave tő se k Abauj-Torna, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs, Bors c .Zemplén, Bihar, Hajdú és Szatmár- ' y áf megyékben, ahél a vetéseket nagymól 1 :kü fagykárok is érték. Az ország ~\ északi és keleti részeiben a vetések a. >* helyütt ritkák. .A rozs Vet esek io csapadékos időjárás következtéI bon szép fejlődésnek indult .k és a legtöbb vidéken már kikalászoltak. A vetések számos vidéken alacsonyak és nem elég sürüek. Somogy vármegyééi bon a vetéseket a nagy zápprok Í3 megdc .ytöttók. J Az á r p a v e t c s c k r\ o k az időjárás szintén kedvezott. ¿a őszi árpa kalászát több vidékér mór kivett tte, a tavaszi árpavetések pedig, szépen és egyenletesen fej fődnek. Az őszi árpavetésok leggyengébbek Békés- és Zemplén-vármorj/ébcn r tavaaziárpaveteseket Szabolcs vár j gyében* rovarok károsítják, • A ? a b v o t ó a o k süt V : n és egyenletesen ke.ltek 6s az utóbbi esős időjárás hatása al,...a szépen i-'ősödnek. Győr, Líason, Pozsony és Szalbolcs vármegyékben itt-ott Lvogkár mii t panaszkodnak. /Folyt, köjj./
