Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1

1929-05-13 [012]

DIVEKY PROFESSZOR ELŐADÁSA A LENGYEL KAPCSOLATOKRÓL. A Nemzeti Szövotsét lengyel osztálya meghívására hétfőn este D i v é k y Adorján dr. egyetemi tanár "Teendők a magyar -lengyel kulturális kapcsolatok; '1 mélyítése" cimen előadást tartott. Rámutatott arra, hogy miért szükséges foglalkoznunk c len gyei néppel. Többek között azért is szükség van c-re, mert Lengyelország az egyetlen szláv ország, amely valiink magyarokkal rokonszenvez. Az oroszve szed .Izekkel kapcsolatban azt fejt gotte, hogy ebből a szempontból vizsgálva a kérdést ugyancsak szükslgzs a lengyelekkel való baráti kapcsolat. Nekünk is érdekünk, hogy Lengyelország független állam-hatalomlegyen. A cseh oropaganda erősen működik Lengyelországban, a lengyeleketv*pánszlá.vizmus eszméjének igyekszik regnyerni^C sehország és ez is szükségessé teSzi,hor, törődjünk Lengyelországgal és a 900 éves barátságot minél intenzivebbé tegy a két nemzet között» Előadó ismertette azokat a teendőket, amelyek /zen a t ren Magyarországra de különösen a kulturális tényezőkre várnak. Deák-zserc tanár-csere, felolvasások, kiállítások, kölcsönös rendezése, társas-kirándu lások, hangversenyek mind fontos szerepet játszanak ebben a progra z.iban s ezekhez csatlakozik még a kölcsönös nyelvismeret, nemkülönben könyvek propagál ása mindkét részről. A zajtóra is fontos feladat vár a kulturális kapcso lato

1 kiépítése terén. Külön gárdát kell szervezni, amely egyedüli céljául i lengyel kérdés tanulmányozását és a szükséges teendők elvégzését tűzi ki. Előadása végén Diveky professzor felszólította a kulturális tényezőket, hog; Mag~arország jövője érdekében a vázolt irányban fejtsenek ki tevékenységet. Jász Géza elnök köszönte meg a szénszámu közönség nevében az ér dekos előadást. /MOT/SY. UÍ « — — VÉGET ÉRT A KOZÉPEUROPAI HAJÓZÁSI KONFERENCIA. A középeurópai hajózási konferencia hétfőn tartotta záró : 10,8ét.. H a t o s Ealmér ny. államtitkai' elnök köszönetet mondott z kormány támogatásáért, ziajd megnyitotta az ülést. M i á a 1 o p o 1 a legfőbb román hajózási hatóság vezérigazgatója előadás.ban kifejtette, hogy a hajózás válságos helyzetben van, mert meg bomlott az egyensúly, a jármüvek száma és a hajózást igénybevevő árutömegek között. A hajózás részére uj árutömegeket kell szerezni, még pedig a tenger ről, mert ez/ Duna folyamvidékéről nem biztositható. Szerinte szabadkikötőt kell felállítani, vagy BeáiIában, vagy Galacban, Romániában törvényjavaslat készül, amely lehetővé teszi a szabadzónák létesítését, ^eméli,* hogy ezt a torvet az összes dunai államok támogatásával végrehajtják. Ere k y Káról'?-" A dunai forgalom és a tengerjáró kompba jó" címmel tartott előadásto A tengerparti átrakodás nagy akadálya az áruk vízi forgalmának s ezért már évtizedek ó*"-a építenek olyan vasúti kocsikat száll! to teng in hajókat,amelyek az átrak ~ást kikapcsolják. Havanna és New Orloans között közlekedik egy olyan t komphajó, amely 100 vasúti ko csit tud befogadni és évenkint 104-szer teszi meg az utat. A kocsik emelésére óriási költséggel elevátort kellett készíteni, ez a nagy befektetés mégis kifizette magát

0 Az uszályos komphajó minden.parti berendezés nél kül bármelyik torkolatnál dokkolási müvelettel magára tudja venni az uszá.. lyokat és néhány óra alatt már a tengeren szállítja a folyami uszályok árurakományát « A komphajónak nagy közgazdasági jelentősége van a Dunán,mert Magyarországot közvetlen 3ssz eköttetésbe ho £zav*tengeri világforgalommal és amellett, hogy az árukat átrakás nélkül viszi át a Dunáról a tengerre, politikai függetlenséget biztosit a magyar külkereskedelemnek, mert minden külföldi tarifapolitikától függetlenül saját magunk állapíthatjuk meg a viteldijakat6 Közgazdasági fontossága a Dunahajózás és a tengerhajózás összekapcsolásának a komphajó segítségével abban áll, hogy a viteldijakat erősen redukálni tudjuk és ezáltal a világpiacon versenyképességünket fokozhatjuk^ Attól nem kell tartani, hogy a Csepel-bázissal megindítandó komphajózásnak ne legyen áruforgalma a Levante felé. ^ / Folytatása következik, /