Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1

1929-05-13 [012]

/A MAGYAR KÖNYVHÉT MEGNYITÁSA. Folytat ás.3./ könyvtárakra költött pénz a költségvetés gyümölcsöző beruházása,. - Még mindig van kétezer magyar község, amelynek szellemi tápláléka ma is a kalendárium. Ugy értesülünk, hogy zátonyra került a nép­művelési akció a takarékosság elve miatt, de vájjon melyik politikai párt vállal ja'ezért a felelősséget, A könyvnél ma csak egy valami szükségesebb, a kenyér. A kenyér a ma^ a könyv i holnap, - A könyv a falu félhomályának egyetlen fényforrása, tűz, amely orot aó ea csillagok fénye, amely c tanyától az emberiség hegycs.ucsalh-02 vezet. A nemzeti kultúra nem birja el a vállveregetést és az alamizsnát s ebben az országban ma a könyv az érték, a hatalom és a reménység és a legbölcsebb politika, Gál Gyula nagyhatású és többször tapssal kisért előadása után S u r á n y i Miklós tartott felolvasást az irodalom és a közönség viszo­nyáról. -- Nem az irodalmat - mondotta többek között- hanem a közönséget kell támogatni a közönség szemét kell kinyitni, hogy lásson, mert a magyar k özönség nem ismeri a magyar irodalmat és a magyar irókat, Az tmber tragédiá­jának nagy szerzőjét könyvben, szinházban, moziban, képekben, közkinccsé kéne tenni, csak az a baj, hogy nem vagyunk hajlandók magyar verőinket külföldiekkel egyenrangra emelni. - Az irodalom éé a közönség nacionalizmusára van szükség és a magyar irodalom legyen izig-vérig ós becsületesen magyar minden bűnével és erényével, mindent csak magyar szemmel szabad nézni és akkor iró és közön­ség megtalálják egymást 0 A nagysikerű felolvasta után Babits Mihály szavalta el Ritmus a könyvről cimü költeményét. "Ne mondjátok azt, hogy a könyv ma nem kell, mert a könyvnél több az élet és az ember* » „" kezdte a költemény elszavalás át, mellyel fre­netikus hatást ért el. Befejezésül Voinovich Géza, a Magyar írók Egyesüle­tének elnöke beszélt, - Nem a könyv panaszénak akarunk hangot adni, mondotta, hanen a közművelődés fontosságát és nemzetnevelő erejét akarjuk hirdetni, Tudjuk, a magyar könyv smyli az ország nehéz helyzetét, de a magyar könyv szelleme ép és egészséges és kiállja a versenyt e külföldi müvekkel Erre kivanjuk felhivni a magyar közönség figyelmét. - A szépirodalmi müveién keresztül visz az ut az Ízléshez, s a jó könyv tartja fenn a mindennapi élet küzdelmei között az eszmék kultuszát. A könyv hatása óriási és kiszámíthatatlan, ez általános szempont, üo egyút­tal nemzeti érdek. Bejelentette, hogy a Magyar Könyvhét rendezőbizottsága a ma­gyar tanítóság körében pályázatot hirdetett azzal a kéréssel, hogyan lehet a jo könyv olvasására nevelni a nép t, A kitűzött három pályadíj mellé a közoktatásügyi miniszter öt pályadijat tűzött ki. /Lelkes éljenzés!/ A pályadijakat Földes Ferenc gyömről, Puné k Gyula székesfővárosi és A n d a Géza ugyancsak fővárosi tanítók nyerték el.- A Ezankivül jeles munka Dénes Szilárd királyi tanfelügyelő páir ázeta, aki azonban a jutalomról lemondott. A közoktatásügyi miniszter öt egyenlő pályadiját S i k 1 ó s y András tápiószelei, Bodor Dénes sárospataki, S o j z e r György szol­\ noki, R é m á n János - .aöonypusztai és I h á s z Sándor sajókarai tahitők I nyerték el, /Taps./ ' Közművelődésünk apostola - folytatta beszédét az elnök - a \ közoktatásügyi miniszter /lelkes éljenzés/ roppant erővel fáradozik azon, ) hogy a tudás erejét növelje, de a nemzeti műveltség terjesztése a társadalom / feladata és minden jó könyv egy-egy ujabb tégla a nemzet jövőjének épü&­/ létében. Befejezésül köszönetet mondott a Kormányzónak, aki elvállalta a | könyvünnepség védnökségét, valamint megköszönte gróf Klebelsberg Kunó kul­tuszminiszter, Scitovszky Béla belügyminiszternek, továbbá Berzeviczy Albert­nek és Lukács Györgynek,végül a közönségnek a támogatását. Az ünnepség a Szózat e lén eklés ével ért véget ./MOT/O. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom