Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1

1929-05-13 [012]

GROF KKLEBELSBERG NYITOTTA MEG A MAGYAR KÖNYVHETET« Ma kezdődött meg a magyar irodalom nagyhete, amelyet a Magyar írók Egyesülete rendez, A magyar könyvhét első napján a Tudományos Akadémia nagytermében irodalmunk minden reprezentánsa megjelentés a tudományos világ képviselői is résztvettek a magyar könyvhét ünnepélyes megnyit ásán,. Délelőtt 11 órakor már zsúfolt karzatok várták az érkezőket, akik között ott volt: báró Wlasslcs Gyula a felsőház eJLnöke, Berzeviczy Albert a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Voinovits Géza a Magyar írók Egyesületének elnöke, Balogh Jenő az Akadémia főtitkár, Lukács György v.brtt.to, Puky Endre a képviselőház alelnöke, Karafiáth Jenő a képviselőház háznagya, Éhn Kálmán országgyűlési képviselő, Bádoki-Soós Kú.'oly ny, hadügyminiszter, a Ferencrend tartományi főnöke, Hevesi Simon főrabbi, Radó Antal, Angyal Dávid, Pintér Jenő, Erdősy Kálmán a Szent István Tárralat igazgatója, Végh Gyula a gyűjteményegyetem rektora, Kolozsváry Gyula kanonok, felsőházi tag, ifj. báró Wlasslcs Gyula, dr, Rostagnl Achilles a főváros képviselője, Marjay Ödön és Jeszenszky Sándor, Kary Béla altábornagy, gróf Zichy János, valamint a magyar irónök közül Kosáryné Réz Lola, Tutsek Anna, Vándor Iván, és Réthey Ferencné, a Magyar Nök Pro Hungárai Szövetségének elnöke. Tizenegy óra után néhány perccel érkezett meg gróf Kiébe lsberg Kunó kultuszminiszter, akit Voinovich Géza éd dr, Balassa lózsef dr, a Magyar írók Egyesületének vezetői fogadtak. Az Akadémia hatalmas csarnoka színültig megtelt akkorra, mire az elnökség elfoglalta az elnöki emelvényt és felhangzott a magyar Himnus, amelyet az. Aoélhang-dalárda énekelt, A Magyar Könyvhét ünnepi megnyitásán rádión közvetítették ugy, hogy az egész ország résztvehet a magyar könyv propagálásának megnyitóünnepén, Voinovich Géza megnyitó szavaiban felkérte a vallás és közoktatásügyi miniszter ünnepi beszédének elmondására. Gróf Klebelsberg Kunó miniszter többek között ezeket mondotta: - A Magyar Könyvhét első napján ugy érzem, egyszerű formulaV val fordulhatók a magyar nemzethez. Kérem nemzetem szeresse a magyar könyvet j és a magyar gyermeket. Ugy hiszem ezt a kérésem nem isykülönösebb okokkal alá^ támasztanom. Ezt kell tennünk, mert magyarok vagyunk, ezt kell tennünk ama ős ». ösztön következtében, hogy szeretjük a magyar jövőt és a magyar sajátosságokat; A magyar jövő a magyar gyermek, a magyar sajátosságaikat pedig főképpen a magyar könyv képviseli, - A magyar könyv nehéz helyzetben van. Válságról talán nem lehet beszélni, de komoly nehézségről igen. A magyar könyv valahogy ugy van, mint mezőgazdaságunk. A termelés folyamatban van és virágzik, a krizis értékese tési krizis, A társadalomnak, az inte1lektueleknek a világháború következtében beállott elszegényesedése kétségtelenül egyik oka e nehéz helyzetnek, de ezen tulmenőleg is kevesebben olvasnak ma, mint valamikor Magyarországon olvastak, - Az első nehézség az, hogy túlbecsültjük a külföldi könyveket. Különbséget kell tenni ezerja téren, A természettudományok terén elzárkózni dőreség volna. Az, aki a*\aezőgazdaségban nem akarna traktort alkalmazni, a közlekedés terén ki akarná küszöbölni a repülőgépet és az automobilt, nem akarna rádiót hallgatni, maradi lenne. Az a külturpolitikus pedig, aki a természettudományi kultúrának az országba való beszürődése elé nehézségeket támasztana, súlyos bünt követne el nemzetével szemben. A szellemi tudományoknak is vannak nemzetközi vonatkozású tárgyai, igy pl. a régiségtan* A fő lelhelyek nem magyar helyen vannak és ezért nagymértékben rá vagyunk utalva az idegen i könyvekre. A szépirodalom terén, a szellemi tudományokr nemzeti tárgya terén ' azonban nagy veszedelmet rejt magában az, ha a külföldi munkáknak túlságos jelentőséget tulajdonítunk. A szépirodalom nagy részben tükre annak a társadalom)

nak, amelyben megszületik, mert annak szükségességeivel foglalkozik és annak problémáit fejtegeti. Németországban a szociális kérdések és a sexuális bajok állnak sok^téren előtérben, természetes tehát, hogy a szépirodalomban is nagy szerepet játszanak ezek a problémák? Ha azonban ezt az irodalmat egy másik társadalomba hozzuk, amelynek más problémái vannak; ugy nem találnak olyan megértésre, mint saját országukban éj olyan gondolatkörökre terelik a magyar /Folyt.köv./