Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1
1929-05-11 [012]
/Középeurópai viziforgalmi konferencia. Folytatás 1./ krakkói viziutügyi igazgató, dr. Strakosz P» Sándor budapesti lengyel konzul, Grigorcea Vazul budapesti román kÖvet ? Matasaru Jáncs budapesti román kereskedelmi attasé, Bernot József jugoszláv ügyvivő, Lankás Károly cseh követségi tanácsos^, Khek Vladimir cseh követségi főtisztviselő. Popper Ottó a Nemzetközi Dunabizottség képviselője, Stojan Petrov Kschomakoff bolgár megbízott. Pontosan 10 órakor érkezett meg Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter, aki Hantos Elemérrel és Belatiny Artúrral együtt elfoglalta az elnöki emelvényt és ezzel megkezdődött a konferencia 0 Hantos Elemér a konferencia elnöke először magyar nyelven mondta a következőket: - A Budapesti Nemzetközi vásár vezetősége a viziforgalmi és kikötőügyi kiállitással kapcsolatosan indítványozta, hogy Budapestre nemzetközi középeurópai viziforgalmi konferencia hivassák egybe. Rövid tolt az idő a konferencia egybehívására, azonban az eszmét az illetékes tényezők lelkesen felkarolták és a magyar kereskedelmi miniszter /éljenzés/ a MFTRo, a DDSG vezetősége, valamint Maurer Gyula a kikötőüg-aek kormánybiztosa egyarámt segítségünkre voltak, /éljenzés./ Hantos Elemér ezután németnyelvű beszédben ismertette a konferencia jelentőségét a - A háború - mondotta - széttörte azokat a nagy gazdasági egységeket, amelyek Középeurópa hajózási forgalmát biztosították. Az azóta keletkezett kis államok egyikének sincs meg sem az ereje, sem a megfelelő rerülete ahhoz, hogy nagy és egységes hajózási programmokat oldjon meg,, de nem^alkalmasak arra sem, hogy uj kanálisokat épitsenek ? vagy lényeges modernizálásokat tudjanak keresztülvinni. Pedig óriási jelentőségű kérdések várnaisürgős megoldásra, éppen ezért rendkívül fontos és hasznos ennek a konferenciának a tanácskozása, mert közel két évtized óta a Duna közös kérdéseiben tényleges lépés nem történt. Pedig a Duna van hivatva arra, hogy körülötte ezz egész középeurópai egységes vizihálózat kiépüljön. .. Várható-e az államhatalmak együttmunkálkodása ezen a téren? Azt hiszem sok viznek kell ehhez még lefolynia a Dunán. A mérnökökre a^technikusokra, a kereskedőkre, a hajóépítőkre és a hajózási társaságokra vár az a feladat, hogy megtalálják az együttmunk alkod ás útját. Békében volt egy német, magyar osztrák svájci hajózási érdekeltség, amely azonban a háborúban beszüntette működését. Ez a társaság nemzetközi alapon és egységesen tárgyalta le a hajózási problémákat, noha hatósági jellege nem volt de befolyása mégis révényesült. - Újból életre kell kellteni az érdekltségek nemzetközi szervét, amelyekben nemcsak a dunai államok, hanem Középeurópa valamennyi államának képviselői részt kell, hogy vegyeneko v/ - Ez volna egy kulturcselekedetbe középeurópai államoknak mert hisz a folyóknak nem az a hivatásuk, hogy szétválassz ák a nemzeteket hanem hogy összekössék azokat-, Ennek a nemzetközi• szervnek a felállítására a legalkalmasabb hely Budapest, amelyet központi fekvése egyenesen predesztinál erre. - Magyarország azelőtt érző és lüktető szive volt Középeurópának, ma ugyan vérzik ez a sziv, de a melege és a hagyományom magyar vendégszeretet várta önöket és várja, hogy a konferencia határozza el ennek a nemzetközi szervnek Budapesten való felállítását. ^ Lelkes éljenzés és taps fogadta Hantos Elemér szavait, \ amely után Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter üdvözölte , I német nyelven a konferenciát. i - Az összes nemzetközi konferenciáknak alaphangjából [\ mondotta - rendszerint a gazdasági együttműködés hangoztatása csendül ki, | y Ez a ténry kifejezője annak a tudatnak, hogy mindenki érzi azt, hogy míndeu nütt gazdasági nehézségekkel küzdenek a népek. Ezeknek a kiküszöbölése csakt is a kölcsönös viszonyok tisztázásából indulhat ki és a vélemények kicseré* lése után a megegyezés erős akaratával kell dolgozni szivvel és lélekkel, befelé és kifelé egyaránt- hogy az egységes vélemény meg is valósuljyn 0 MHM t , , /Folyt e köv./
