Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1
1929-05-06 [012]
ZU M1RNÖK ÉS JÁRASBIRÓ /Folytatás 3. kiadáshoz./ _...igen ám, do a románoknál ilyenformán nem lehetett célt érni. 33 Balázs azonban egészen más hangon beszélt. Egy alkalommal például jelenlétem ben is tárgyalt valamilyen, a magyarságot érdeklő ügyben hivatalos román sze mélyiséggel és ilyenformán beszélt: "Nézzetek, emberek vagyunk valamennyien, mi is tévedtünk, tl is tévedtetek, most egymásra vagyunk utalva, latsatok be e-zt..*." A temperamentumos románoknál ilyen modorban porszo inkább keresztül lehetett vinni ialamit, mint agresszív fellépéssel. Dénes István dr, kérte, Király Aladár védő viszont ellenezte a taa na megeskotését, azzal az indokolással,hogy'a tanu erkölcsi és politikai mentalitása tökéletesen azonos a Balázséval, ez a vallomás tehát nem fogad ható el. Az elnök kijelentette,hogy a mogesketés tárgyában a törvényszék később fog dönteni. Balázs Endre bányamérnököt, a sértett mérnök öccsét haliért ták ki még, aki elmondotta,hogy bátyjának villamosce-trálé terve ugy tehnlkal, mint pénzügyi tekintetben igenis, kivihető volt. 6 is ugy vallott, hogy a Haladás cimü lap nem volt magyarellenes és bátyja nom liberális, hanm pártonkívüli volt. Az a modor, ahogyan tárgyalt hivatalos román körökkel, azt eredményezte,hogy igen sok, a magyarságot érintő ügyet tudott elintézni icodvezően. Amikor szenátorrá válásztották és olső beszédét fel akarta olvasni a szenátusban, a román képviselők lehurrogták, olyan agresszív volt e b-azéd hangja, erre aztán bátyja másnap átsimlttatta a beszédet, megfelelő modoros formába öltöztetve, és ugyanolyan tartalommal minden közbeszólás és akadály nélkül elmondotta. A sértett mérnök jogi képviselője' a tanu megeskotéaét kérte, a védő ennek a tanúnak mogesketés et is KSE ellenezte, A bíróság ugy határoz ott, hogy törvényes akadály hiányában mind a két tanúnak mogesketés ét elrendelI. * tanúkihallgatások befejezte után a sértett mérnök ál tal szerkesztett Haladáseimü lap több cikkéből olvastak fel részleteket, amelyekre a felek jogi képviselői hivatkoztak. /Folyt.köv./Ma^ 1 KUNCZ PROFESSZOR ÉRDEKES ELŐADÁSA A KARTELLPROBLÉMÁRÓL. Kuncz Ödön dr., a Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanára, a Magyar Joga gászegylct Gazdaságjogi Intézetének igazgatója Pécsett a m.kir. Erzsébet Tudományegyetem tudományos szövetségében szombaton este nagy érdeklődés mellett előadást tartott "A kartell mint jogi probléma" címmel. ' Az előadó szerint a kartell elsősorban gazdasági, jogpolitikai probléma, A gazdasági politikusnak kell megállapitani a kartellel szemben tan'-sitardó magatartást, a célokat, amelyeknek érdekében a kartellek müködá-sébe beleavatkozni kivan. A jogász feladata csupán az lehot^hogya gazda ságpolitikai célok elérésére a legmegfelelőbb eszközöket megtalálja. A kartellt nom emberek fedezték fel, hanem a gazdasági erők titokzatos mélyéből ke rült felszínre, különböző országodban, különböző okokból és különböző formák ban. -Mi a kartell? - vetette fel a kérdst az előadó. A kartell önáll Q , egymáshoz hasonló, vagy egymással összefüggő gazdasági tevékenységet folytató áállalatoknak egyesülése avégből,hogy a termelést a fogyasztáshoz idomítsák, a szabadversenyt kikapcsolják, vagy letompítsák ős így áruiknak g a piacon monopóliumszerű előnyét élvezzék. Azonban nem minden monopóliuméélu - állapodás kartell és a gazdasági hatalmi helyzettel való visszaélés som », tiniig a kartell. A tényleges monopolhelyzetűt és az uzsorás árt biztositó 5 mogálía podásokat, bár sokszor hasonló formában jelentkeznek, nem lőhet azonó \ sitani a kartellel, A monopolizálásra és áruuzsorára az áruhiány, a kartelle 9 re viszont az áirrbőség, a tultormolés Vagy az att°l vagy félelem ösztökéli I a vállalkoz ö kat.. Az első megállapítás. amelyhez el kell jutni, az, hogy a 1 kartell nem mindenütt ugyanaz és ozt a tervezett kartelltörvénynek is respek 5 tolnia kell és a mi speciális gazdasági helyzetünket veés céljainkat kell irányadóknak tekinteni. A jogászoknak,'mielőtt bármit is tennének, kérdést kell Intézniök a gazdaságpolitikusokhoz, hogy tulajdonképpen mit is akarnak. Védelmet adni vagy fokozni a már meglévő védelmet a gazdasági élet kinövései ellen, vagy védelmet a hatalmi túltengés és a kartell-visszaélések ellen, vg vagy támogatni a megrendült ipari ááilalatok kartoll-mcgállapodásait? 52x$»rx Vájjon oltalmazni akarják-e a váiságpkkal terhes szabad versenyt, vagy áttér ni a verseny átfogó szabályozásara? De mindenekelőtt azt is cl kell dönteni vájjon az állam beavatkozásit tilalmak felállításában és jogi ellenőrzésben vagy inkább a gazdasági befolyásolásban kívánják-o megval-sitani. Az előadó megállapította végül,hogy a kartell törvényes szabályozásával felmerülő bonyolult kérdések teljesen igazoljuk a kormánynak azt az el jár ásátchggy a pyfa problémát évek óta csak tanulmáiyoztatja és nem siet egy elhamarkodott, át n nom gondolt törvénytervezettol . nyilvánosság elé. A kartellkérdéssol - fe;czte bo az előadó annyi izgató anyagot dobtak bc a közvéleménybe és ezzel annyira fokozták a szükséges ós hasznos kartellekbe tömörült vállalatok feje felett a j ogb iz ony t al anfi ágo t, ho ry most már a törvényhozás határozott állasfoglalására feltétlenül szükség van./MO^/M. jq^
