Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1

1929-04-05 [010]

HÍREK. ' AB 0 S VÉL E LEM. A Kékesz vezetősége a gyakorlati élet köréből vett tárgyakról ismeretterjesztő előadások sorozatát rendezi. A sorozat keretében Erdélyi Árpád a Kékosz főtitkára előadást tartott a hiteltudósitásról. Az előadáson nagyszámú közönség volt jelen. Ott láttuk többek között Latinak Jenő fővárosi bizottsági tagot, a Kékosz országos elnökét, dr # Kollmann Dezső törvényhatósági bizottsági tagot, Perlaky György országgyűlési képviselőt stb. Erdélyi Árpád előadó azzal kezdte, hogy vázolta, a -iteltudósitás munkája milyen komplikált feladat, sok ipari és kereskedelmi tapasztalatot és éles judioiumot igényel. Maga a hiteltudositás körülbelül egykorú a gőzgéppel, 1820-ban létesítették az első hiteltudositó irodát, de nem Európában, hanem New-Yorkban, ahol a kereskedők irodát létesítettek a délamarikai kereskedők informálása és ellenőrzése céljából* Az első hivatásorf hiteltudositó iroda 1841-ben létesült szintén Amerikában. Igazi nagy irodák keletkeztek ennek nyomában és nagy jelentőségre tettek szert. Előadta ezután a ref erenciáskenyvek, Magycrszágon a honit ás könyvek történetét,- amelyek tekintetében Magyarország fürgébbnek és alkaImazkodóbbnak bizonyult, mint a külföldi államok. Nagy kára a hitelszolgálatnak, hogy a kereskedelmi kormány annakidején ezeknek a benliáskenyveknek a vezetését megtiltotta. Erdélyi előadja ezutár-n a hiteltudositó irodák vázlatos történetét a külf ör dön is, nálunk is, ahol 1872-ben létesített Schlmmelpfeng ilyen irodát igen képzett tisztikarral. Az ta nálunk is több ilyen iroda létesült. Nagyobb is kicsinyek is, de ezeknek a kicsinyeknek is megvan a létjogosultságuk épen ugy, mint ahogy a gyáripar mellett teljes jogosultsága van a kézmüvesiparnak• Erdélyi ezután definícióját adja a hitelnek, elmondja, hogy készül az információ, mi a hitelhirszolgálat és megvonja a határvonalat a hitelhirszolgálat és a hitelértesités között. A sokféle hitelinformáció közül felemliti az üzletbaráti információt, a bankinformációt, amelyek semmiképen sem érnek fel a hiteltudositó iroda információjával. Ami az információban a diszkréció kérdését illeti, az volna a javasEfca, hogy a hit?ltudosito irodák a maguk hite ltudos It ás ának egy réldanyát alkalmas érdekképviseletnél akár a Kékoszban beszolgátasaák. Ez a oyüjtőszerv azután ezt nem szolgáltatná ki sem a kérdezettnek, sem az érdekteleneknek, de hozzá intézett kérdésre megmondhatná bárkinek, hogy rola milyen információ van és akkor az illető az esetleg téves információt rektifikáihatná, de csak a gyüjtőszerv utján. Ennél a központi szervnél futnának be a jogerős marasztaló Ítéletek is.Az előadó ezután a hitelvédelemről szol és Itt legnen/fdit egy u jígondolatct, az adósvédelmet. Ennek az adosvédö Irodának az volna a feladata,* htgy a becsületes adóst a kellő olatlomban részesítse. A kékosz foglalkozik ennek az adosvédö irodának a megszervezésével és erről a készülő szervezetről még sok szó fog esni. Latinak Jenő köszönetet mondott az előadónak érdekes <. lóadás kért,, amely a kereskedők és iparosok szervezkedésének lehet majd egyik rugója. Még Párta Artúr a Kárpitosipartestület elnöke és perlaky György országgyűlési képviselő szóltak o tárgyhoz, méltatva azt az értékes munkát, amelyet a Eékcsz a szervezet kiépítésével magára vállalt. Az előadásokat nagy tetszéssel fogadták. /MCT/SZ. A TÖRTÉKELEMTiA' ITÁ3 FHOSLÉEAI. A dr. N a g y Pál szerkesztésében meg- . jelene országos Középiskolai Tanáregyesületi Központ legújabb számában dr. E m b e r István érdekes cikkben fejtegeti a történelmi tanitás problémáit. Maga a célkitűzés is, a módszer is lényegesen különbözik a történelemtanításban ma a régitől. Nem tudathalmazt kell ma a történelemnek adni, hanem a történeti gondolkodást kialakitanl, Az uj cél azután uj módszert, uj anyagot stb tesz szükségessé. A lapban cikk van még Bernolák Kálmántól, a leányköz épiskólák feilesztésérői. Érdekes rovatok egészitik ki a számot./kOI/3Z.