Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1
1929-04-04 [010]
Zü NAGY IST-ÁN ÜGY /Folytatás 5. kiadáshoz./ *g kell állapítani azt ís hogy az azonos díjszabási elvek uralma alatt • egyévien Mronal sem történtek oly hajmeresztő botrányos megállapítások,ame lyek a koldusbotot hynmták az adós kezébe, egyetIon biró se mesterkedett aza hogy a megállapítása A ellen használt peronos latokat visszavonják s ebedül Nagy István volt az, aki,a rettenetes dijak kifizetését még akkor is erőszakolta, amikor nyilvánvaló veit előtte,hogy ezzel az egyezségben vállalt kötelezettség teljesítését lehetetlenné teszi. Ezért ne próbáljon senki arra hivatkozni,hogy magas dijakat állapítottak meg más ügyekben is és más biró is Nagy István módszerét követte, - Megnyugtathatok mindenkit - emelte fel hangját Auer királyi ÜKXA ügyész. - hpgy ha a vádlottnak nem volna egyéb bűne, mint hogy magas dijakat állapított meg,akkor kedvenceinek ós bizalmasainak a főtárgyaláson is megni: nyilvánuló rokonszenvét tevábbra is zavartalan 1 élvezhette volna és nem került volna sor arra, hogy az élvezett kedvezmények fejében egyesek az eskü vei megerősített vallomásaikat is ham. snak nyilvánítsák. Azzal folytatta ezután az ügyész,hogy a díjmegállapításokon kívül felháborító visszaélés volt az a rendszer is, hogy a szavazással kapcsolatbn hozta szőnyegre a dijak kérdését, akkor tehát, amimen tisztán a bir°tól függött,hogy az egyezséget jóváhagyja-e, 'hegy a pro és kantra szavazatok közül mennyit és hogyan vesz számításba, vájjon észlel-e megtagadási okot, nem következik-e'be az eljárás megszüntetése és a minden tisztességes kereskedő réme: a csőd. Megállapítható, hogy a vád tárgyává tett tett különböző vissza élések mindig visszavezethetők arra a rerrtra, amely'az egész visszaélés középpontjává vált, a dijra és a dijak kif izetéséSW. De Nagy ^stván re m resztithatott volna olyan zavartalanul, ha maga választotta bűntársaiban is fcijttá valaha Is feltámadt volna a lelkiismeret szava, ha a bűntárs szerepét vállaló vagyonfelügyelőknek eljárás 1 ! nlm lett volna a legkíméletlenebb Shylock-hitelező is ártatlan bárány hozzá Képest, Ezért volt az a bizonyos harmadik emeleti tárgyalószoba állandóan lármás jelenetek színhelye,ezért kellett ott a kaszárnyahangot meghonosítani,ezért kellett a fegyelmet terrorral helyettesiteni,mert a jegkeresök megérezték,hogy ezt a bir^t tisztelet nem Illeti meg, hegy ennek a bírói szobának a levegője rothadt,hogy ebben a hivatalban bitorló kezében'van a hatalom. - Azzal az érvvel szemben, hogy ha történtek is szabálytalanságok, azok nem lépik tul a fegyelmi hatáskört - folytatta Auer ügyész - s már eleve le kell szigéznem,hogy ez az ügy eredetileg mint fegyelmi ügy indult •meg és csak az esküvel megerősített vallomások feltorlódása után nyerte a királyi ítélőtábla mint fegyelmi birósár, azt a meggyőződést,hogy az ügy fe gyelmi uton nem bírálható el, ezért tette át az ügyiratokat a királyi ügyész séghez a bűnvádi eljárás folyamatba tétele céljától, A bűnvádi és a fegy elmi eljárás, mint külön természetű fogalmak, nem egymással párhuzamosan haladó egyenesek, hanem csak valahcl az erkölcsi rosszalás végtelenjében találka nak. A fegyelmi eljárásnak bizonyos esetekben bele kell torkollania a bünvá di eljárásba és pedig minden esetben, ha a cselekvés vagy mulasztás a büntet tő jog által védett érdekek rub ikonját átlépte. A felületesség és. a kötelességmulasztás, valamint a tudatos visszaélés között nagy különbség van, elsösorbai a tudatos cselekvés, Ezek az elemek a hasznot vagy kárt okozó jogellenes intézkedések tömege Igazolja,hogy a törvénytelen i ntézkedések^erv szerűen ismétlődtek meg, rarvszerü visszaélések megvalósítására szolgáltak és jogosulatlan vagyoni érdekek érvényesülését célozták. A továbbiakban azt fejtegette a vád képviselője, tengy a megveszte geiés különleges jogi struktúrájához ki pest a megvesztegetettel együttse megvesztegeti is büntetni kell, de a közvetlen bizonyítékok az ilyen ügyek ben nem igen állna]-, rendelkezésre. Epren ezért a biróságek a kulturállamokkán nincsenek a közvetlen bizonyítékok mankójára korlátozva, hanem mérlegel hetik és értékelhetik a részletek sorozatát, a közvetett bizonyítékokat la, hogy igy a logika útjait járva, megbirkózzanak azokkal a nehézségekkel, amelyekre a veszteretek már eleve száriitottaks amelynek alapján lelepleze süket kizártnak tartották, Ha a gyen '.kok oly tömegben és oly,határ erzrt. t formában lépnek f A ,hogy egymással szerves kapcsolatba hozhat ok, egymás t kiegészítik, alátámasztják és ind~ko7 gák.akkor a bíróság nem mulaszthat ja el,hogy ezeket a bizonyíték --kat szervms egységbe foglalja es az^ok es okozat törvényszerűségének észlelése mellett a tényállás megállapítására 1 elhasználja. Minden tünpert-en a tanúval Ló más okra esik a bizonyítékok oroszlánrésze. Ebben a vérben megtörtént, logy a tanuk, akik^i4m*tsmx a kihallgatás szabályainak mintaszerűen pontos megállapítása mellett tette* vallomást, amelyet esküvel is megerősítettek és amelyet a vizs felat soi un kifejezetten fent ártottak, nem átallották e vallt másukat a főtárgyaláson valótlannak bélyegezni, /Fclyt.köv,/M. rr