Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1
1929-04-16 [010]
JOGI —PÉNTEK'JN TARTJA ALAKULÓ ÜLÉSÉT A MAGYAR JOGÁSZEGYLET GAZDASÁ^f INTÉZETI. A Magyar Jogászegylet kebeléh belül uj xmxkmz±á£bm szerv van alakulcban: A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete. Az Intézet feladatául tűzte a magyar közgazdasági élet, és a jogalkotás összhangzatos fejlesztésével kapcsolat gazdasági . és jogi kérdések tanulmányozását,- gondoskodni a magyar magánjogi, hiteljogi és^egyéb gazdasági vonatkozású jogi alkotások tekintetében a külföld szakszerű és rendszeres tájékoztatásáról,-rendszeres érintkezést létesíteni a belföldi és a külföldi jogi és gazdasági szakkörök közt. Ezt olymódon tervezi az intézet;, hogy külföldi szaktekintélyeket hiv meg előadások tartására, s ugyanakkor előmozditja a külföldre szóló meghívások rendszerét. Ezen kivül állandó érintkezése éa kapcsolatot kíván létesíteni a közgazdasági élet és a jogalkotás ös'szhangzatos fejlődésének előmozditására és egységes irányítás ara hivatott intézmény ékkel. Az Intézet elnöke a Jogászegylet elnöke, pénztárnoka pedig a Jogászegylet pénztárnoka. Tagok azok lehetnek, akik a Jogaszegylet tagjai s akiket az intézet igazgatósága kar fel a belépésre. Evégből a Jogászegylet tagjaiul közgazdasági szakférfiak ls megválaszthatok. Az intézet ülésein a Jogászegylet bármelyik tagja előadást tarthat, résztvehet a tanácskozásokban,de szavazati joga csak az intézet tagjainak van. A program szerint az X±XREX intézet a közgazdasági és a jogi élet szempontjából nagyobb jelentőségű vidéki városokban helyi csoportokat alakithat. A gazdaságjogi Intézet április 19-én, pénteken délután hat órakor tartja a/ Budapesti ügyvédi Kör dísztermében alakuló ülését. A napirenden az elnöki megnyit°n kivül Kunszt °dön dr. igazgató előterjesztése, az intézeti titkárok választása szerepel; báró Korányi Frigyes dr. tiszteleti elnök felavató beszédet mond,amely után esetleges felszólalásokra is sor kerül. Az alakuló ülésen s z ászy Béla dr., a Magyar Jogaszegylet elnöke elnökölr Résztvehetnek a Jogaszegylet tagjain kivül'mas érdeklődök is. /MOT/ Sy. --- KÉNYSZEREGYEZSEGI ÜGYEK* - A királyi törvényszék a Helfer ^. Mano és Fia /Ipar-utca 7./ cég és ' ennek tagjai Helfer Manó Lipót és Helfer Ferenc csődönkivüli kényszeregyezsegi ügyében jóváhagyta a létrejött magánegyezséget, az eljár..st befejezetté nyilvánitotta és a vagyonfelügyelő diját 2o52 pengőben állapította meg. - A Pajor Testvérek /Kőfaragó-utca 7./ bej. cég egyedüli tulajdonosa Pajor Salamon ellen inditott kényszeregyezségi ügyben a törvényszék az eljárást megszüntette és a vagyonfelügyelő diját 84o pengő és 46 fillérben állapította meg. - Május 2-ára uj tárgyalást tűzött ki a törvényszék: - Braun és Rosenberg /Afcany János-u.22./ ügyében fél 11 órára, Dózsa Mihály korcsmáros kényszeregyezségi ügyében fél lo Árára Kunst Győző dr. törvényszéki biró szobájába: Alkotmány-utca 14./II. 59. /MOT/ • MAGÁNÉGYEZSEGI ÜGYEK. A Magyar Hitelezői Védegyletnél magánegyezség iránti kérelmet terjesztettek be: - Stern J • ;r enő budaoesti /Bembinsky-u.29 k / kereskedő. Passzíva 3856 pengői - Vanyó Mihály tótkomlós! kereskedő. Aktivá 125oo pengő, passzíva 23ooo pengő. /MOT/ ZU GYÖRFFY ZOLTÁN ÜGYVÉD... /Folytatás 3. kiadáshoz./ A tárgyalás lefolytatása és u lain Forenc dr. védőbeszéde után a törvényszék megsemmisítette a járasbiróság ítéletét és ugy Győrffy Zoltánt dr.-t, mint feleséget felmentette a rágalmazás vétségének vádja alól,kötelezvén a sértettet .hogy 42o pengő ügyvédi költ :i éget fizessen meg. Az indokolás szerint nem háromrendbeli, 1 anem egyrendbeli rágalmazés^ röl van szó és ez a rágalmazás ugy szog^hogy Isavánffy Miklós, mint a Nemzeti Hitelintézet veszprémi fiókjának igazgatója állásával visszaélve, őt meg nem illető hasznot kötött ki magának. Az a körülmény,hogy esetek vannak ezzel kapcsolatban felsorolva, csak példaszerű felsorolást jelent . Ebből az következik,hogy ka az ottani állitások egy esetben is bebizonyulnak,akkor rágalmazás vétségéről mar nem lehet szó, A törvényszék tényként állapította meg, hogy a Nagy Péter dr. esetében Nagy Péter a neki járó hatmillió koronából kétmillióról £uixkn Istvánffy M iklés javára lemondott és csak négyet tartott meg magának. Hogy ezf'sápnak" nevezzük, vagy más valaminek, teljosen mellékes. Tény az,hogy Istvánffy Miklós illetéktelen vagyoni előnyt kLVött ki iimgának.ÍBX\IxtxHnííyx eratymBmiran±m»mtrjiOT /Fo lyt. ktfv. / Ma.
