Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1
1929-04-13 [010]
A REVÍZIÓ A MEGINGOTT JOGRENDHEZ VALÓ MEGTÉRÉST JELENTI. —- A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA. EVI JELENTÉSE A KÖZIGAZGATÁSI REFO RMR6L, A MAGÁNJOGI TOEVÉNYKÖNYVRML, A FÖLEB IRTOKRENDEZESRÖL, A SAJTÓNOVELLÁRÓL ES AZ ÜGY/EDI KRÍZISRŐL. Régi tradíciókhoz híven A Budapesti Ügyvédi Kamarának.az Igazságügyminiszterhez intézett évi jelentése, amelyet a kamara hivatalos közlöny©mcst hozott nyilvánosságra, ezúttal is kritika tárgyává teszi a jogélet terén tapasztalt jelenségeket, Mindenekelőtt a trianoni szerződés reviziójá"ák szük ségét hangoztatja és indokolja ténybeli és jogi érvekkel. Rámutat arra, hogy az ezeréves magyar alkotmány és szabadságjogok azon tisztelete/ mely a magyar nemzet lelkében RXEX egy ezredév óta él, mintaképül szolgálhat minden európai jogállamnak s hivatkozik a történelem H-rSk tanúbizonyságára, hogy az erőszak és önkény soha nem tudott maradandóan győzni a jog és igazság eszméi felett. A hazug ürügyeknek és a szuronyok nyomásánalt véreink/^elett gyakorolt önkény uralomnak össze kell omlaniok mihelyt a nérek felismerik a trianoni szerződés rettentő Igazságtalanságait, Idegen nagy nemzetek fenkölt, elfogulatlan szellemű fiai részéről az'igazság ellenállhatatlan erejével nyiltan hangzik már a revizió követelése, ami nekünk feltámadást, megújhodást, a civilizált világnak az igazi békét s a megingott jogeszméhez való megtérést jelenti. . A jelentés a továbbiakban bírálja az összeomlás utáni idők jogéletét és kiemeli, hogy hasztalan jöttek özönével a büntető szankciók Is,mert örök kiriminálpolltikai alaptétel az, hogy a büntetés célja tulajdonképpen a szabadság védelme és biztosítása ugyan, de viszont mindig igaz marad az is, hogy az elet és a vagyoh szabadságának a büntetőjogi megtorlások túlzásaival való megkötése mesterségesen létesiti a bünt. A közigazgatás reformjának törvényjavaslatáról megállapítja a kamara jelentése, hogy maga a reformtörekvés örvendetes jelenség, azonban a javaslat nem elégíti ki a kor kívánalmait s csupán kezdő lépésnek tekinthető, A régi- vármegyei közigazgatás messze elmarad a városok modern, lüktető életétől s a jövő nagy feladatai érdekében feltétlenül szükséges, hogy a vármegyék és városok közigazgatása között összhang iberemtessék. Elhibazottnak tartja a jelentés a javaslatnak azon rendelkezéseit,' melyek a hivatalból delegált biz-ott sági'tagok számát túlságosan növelik. • . . Helyesli a'jelentéi* a javaslatnak az összef érhetlenségre vonatkozó részét és a tisztviselői magasabb képesítés megkövetelését. • A jelentés azután pontról-pontra sorolja elő kifogásait a javaslat tervezett intézkedései ellen, • •••• ' A magánjogi törvénykönyv javaslatáról a kamara Véleménye az,hogy a háború és a háború utáni tapasztalatik nem hagytak elég mély nyomokat a javaslaton, sőt^ hogy a javaslat sok elvi kérdésbéh visszafejlődést mutat az előbbi javaslattal szemben, visszaállítja a végtelenbe nyúló törvényes öröklést, melyet az előző javaslat némikép korlátozott.és visszaállítja a végtel lensógig menő ági öröklést, amelyet az előző javaslat a szülői és nagyszülői csoporthoz tartozó kokonokra korlátozott. Helyteleníti a 24 éves nagykorúságot és rámutat arra, hogy az olasz, francia, német, osztrák jog szerint 21 év a nagykorúság korhatára, sőt Svájcban már 2o év. : Szigorú és részletes kritikát•gyakorol a jelentés a földbirtokrendezés befejezéséről alkotott 1926: XLI. tc.-ről la, amelynek számos rendel kezesét, helyteleníti, d e különcsen veszedelmesnek mondja e törvénynek azt a rendelkezését, amely a földbirtok szabad forgalmának a korlátozását ahelyett, hogy megszüntetné, még jobban elmélyiti azzal a rendelkezésével,amely szerint az ingatlant elidegenítő ügylet jóváhagyása a minisztérium részéről közérdekből akkor is megtagadhat 0 , ha az állam elővásárlási jogát a f öldmivelésügyi miniszter nem gyakorolná. A kamara szerint "e súlyos rendelkezés lényegében az államnak éppen az elidegenítést megtiltó jogot biztosítja, amire az alkotmány helyreállítása óta a normális időkben még nem volt példa. Ez a rendelkezés az egyén tulajdonjogát legfőbb tartalmától fosztja meg... precedenst alkot arra,hogy az állam a saját jóváhagyásától tehesse függővé ma a földtulajdonra, máskor a háztulajdcnra, vagy az lng° vagyonra vonatkozó elidegenítési ügyleteket s igy sajátmagától függő helyzetbe juttassa az egész gazdasági életet." A valorizációs törvényről általánosságban elismeréssel nyilatko zik a kamara jelentése, miután a bir°i gyakorlat általában a méltányos valorizáld alapján áll. Kifogásolja azonban a kormánynak a had ikc les önökre vonatkozó álláspontját és a valorizációs perek megindítására a törvényben meg jelölt határidők rövidségét, ezeknek a határidőknek a meghosszabbítását illetőleg újból való megnyitását ajánlja, /Folyt .köv,,/M.
