Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1
1929-04-03 [010]
LUKÁCS GYÖRGY ELŐADÁST TARTOTT A MAGYAR-FRANCI* I ~JkF C 3 ÓLAI O'K RO L. A Magyar-Francia Társaság szerdán délután a Külügyi Társaság nagytömében előadóülést tartott, amelyen P e k á r Gyula elnökölt. Az ülésen Lukács György v.b.t.t., ny, miniszter, országgyűlési kópv iseletartott francia nyelven előadást a magyar-francia kapcsolatokról. Az előadás iránt nagy volt az érdeklődés és az ülésen megjelent többek között: de Vienne budapesti francia követ, Riviere francia követségi ügyvivő, Jouard ezredes, Gpmöry-Laiml László külügyminiszteri tanácsos, Neínes Antal püspök, Végh Gyula főigazgató, Po'ka-Pivny Béla, a Külügyi Társaság igazgatója és még igen sok előkelőség. Lukács György történeti áttekintést adott a francia-magyar összeköttetésekről, amely<ác a századok folyamán Franciaország és Magyarország közt adódtak. Kezdte a képet Szent István királlyal, akinek a francia származású II. Sylvester pápa koronát küldött, ami által Magyarországot független európai állammá tette. A Szentkorona azóta is.Magyarország önállóság 'nak szimbóluma. Amikor 19S-ben a népszövetségi Unió Lyonban ülésezett, a magyar delegáció magyar nemzetiszínű szallagos koszorút helyezett el H T Sylvester pápa aurillac-i siromlókén. Bőven foglalkozott III. Béla magyar kii*ály udvarának francia kapcsolataival. Ili T Bélának két felesége "volt és mindakettő francia leány. Az első Chatillon Anna, antiochiai hercegnő, a francia királyo-k közeli rokona, a másik feleség peoig . % XI. Lajos francia király, Merg.it nevű leánya volt. III. Béla hozta "be Magyarországra a cisztercita-rendet, ezt a kiváló, f ranciaerede tü szerzetesrendet, amely Magyarorsz ág on nem-csak a vallási életet lendítette fel, hanem e lő;: ozditotta a f öldmiv elé s fejlődését és a gótikus építészeti stilus meghonosítás t. Élénk, gazdag színekben bővelkedő képet festett az előadó a francia eredetű Anjou-házbeli két nagy magyar király, Róbert Káról; és Nagy Lajos korának francia kapcsolatairól. Kidomborította előadásában, hogy ez a két franciaszármazásu magyar király mily dicsős égősen szil .rditotte meg Magyarország tekintélyét a külföld" olőtt. Elénk volt mindig a kapcsolat az erdéJLyi magyar fejedelmek és a francia udvar között* A. jóviszony több nemzetközi szerződésben nyert kifejezést. Különösen szoros nexusban állott Franciaországgal II. Rákóczi Ferenc, aki - később 3ss _ dicsős éges szabadságharcának elbukása után, XIV. Lajos francia király udvarában élt sokáig, akitől jogosan remélte, hogy diadalra segíti Magyarország ügyét a Habsburgokkal szemben. Rákóczi Ferenccel együtt a kuruc előkelőségek közül többen telepedtek le Franciaországban,sőt egyesek francia leányokat is vettek •. fele sérül.. Különös jelentősége van ebben az időszakán Bercsényi László gróf kuruegenerális franciaországi szereplésének^ akit XIV. Lajos király francia tábornokká neVeZett ki. Bercsényi generálig szervJzte meg a francia hadseregben a huszárságot. L u „ k á o s Györay ezután a napóleoni háború magyarországi részleteiről emlékezett meg./Napóleon kiáltványáról, amelyet a magyar nemzethez intózr ett és a rezurgens magyarok táborozás ának számos epizódjáról. Magyaro;^, sz gg. 0 i yan íoj-'lisan viselkedett Napóleon hadseregével szömben, ^hogy a h:.bo^ ruban Magyarországon elesett francia vitézek emlékére Pécsett emléket *31110 1 tv Az 1871-iki francia-német háború befejezése után I r á n y i Dániel n %gyar képviselő a magyar parlamentben nagy beszédet mondott, amelyben^azt & kívánságot fejezte k'i, hogy a monarchia hasson oda, hogy _ a győzte s Németország ne szabjon túlságosan szigorú békefeltételeket a leigázott Franciaországnak. Irányi fellépésének közvetlen eredménye nem volt ugyan, de mindenesetre kifejezést adott annak az őszinte együttérzésnek, a .e ily el Magyarország a szerencsétlen francia nemzettel szemben viseltetett. Jellemző egyéb / ként Irányi Dániel felvilágosodottságára, hogy már akkor, hatvan éyvel^ez^ előtt a népek önrendelkezési jogára hivatkozott, amely nézetével félszázaddal megelőzte korát, / Folytatása k övet ke z ik. /
