Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1
1929-04-09 [010]
F E S T V ék R M E GYE. /FE3T\ETREEGYE KÖZGYŰLÉSE* Folytatás. 1./ A választás megejtése hAán F r e s z 1 y Elemér főispán a közgyűlést újból megnyitotta é s kihirdette, hegy uj szolgabirová vitéz dr . 0 z a n i k Gézét választották meg, akit a közgyűlés lelkesen megéljenzett. Az állandó választmány tagjainak kiegészítésére került ezután a sc és közfelkiáltással választották uj tagokká: Bakos Géza dr.-t, Bar cz; Lajost, Parányi Gyula dr.-t, E n d r e Zsigmond dr.-t, G o m b o s Gézát, Hajós Gergely dr.-t, I r s a y Györgyöt, Karton Lajos dr.-i M u z s i k" Olivért, Néppel Gyulát, B z á n t ó Aladárt, T i b a n y: Lajos dr.-t, T r a g o r Ignácot és V á r y Albert dr.-t. Az ügyrend tárgyalásának megkezdése előtt Vár y Albert szolalt - Annak a kegyetlen sorstragódlának - mondotta - amely a világháborúval a magyar nemzetre szakarlt, legszomorúbb és legsötétebb fejezete volt az a 133 napos kommunista uralom, amelynek a napokban van a tiz éves évfordulója. Amikor ennél az évfordulónál megállunk, s eltiincciünk a magyar végzet kifürkészhetetlen titkai fölött, mintha a régi sorstragédiák sötét képe elevenednék r.ieg előttünk a magyar sorsban. - Ha nem lett volna 191B.október ől., ha ami az ellenségnek nem sikerült, ha mi magyarok magunk ki nem vertük volna a magyar katona kezéből a fegyvert, nem szánhatta volna meg kardcsapás nélkül az ellenség ennek az országnak nagy részét és a bolsevista rémuralom szörnyűsége sem szakadt volna reánk. - Ha ellenségeink nem szállhattak volna meg kardcsapás nélkül színmagyar területeket, ha nem állították volna befejezett tények old az illetékes nagyhatalmakat, ha akkor, amikor sorsunkról tanácskoztak, Magyarországon kommunista rémuralom nem dühöngött volna, ha lett volna valaki, aki v*L nevünkben szobaálltak volna, vagy aki az érdekeinket megvéoelme zze, nem lett volna annyira igazságtalan, annyira kegyetlen és földretipró a trianoni béke szer zodés. - De szinte végzetszerűen követkéztpk a szörnyű csapások, a világháború, október, megszállás és kommunista rémuralom, A 133 napos rémuralom alatt a történelmi Magyarország ezeréves államhatalma vált gr zdátlmná és néhány sehonnai csirkefogó ragadta azt magához és alkotmányt, törvényt, jog- • r^endet felrúgva, a polgárság vagyonát, szabadságát egyaránt közprédává téve, terrorral bitorolta a hatalmat. - Ezt a magyar történelemből sem kitörölni, sem elfelejteni nem lehet, de nem is szabad.- Ezt a magyar jövő kiépitésénél nem hagyhatjuk figyel menkivül, mert ezekért a tanulságokért óriási áldozatokat fizettünk. A bolsevizmus gyalázatába kellett lesüllyednünk, hogy megtudjuk mii jelent a noarei.d, az a jogrend, melyet most mintha baloldalról nem értékelnének egész teljességében. A bolsevizmus révén kellett megtenunlnunk, hogy mit jelent az osztályharc és osztálygyűlölet hirdetése, s ugyancsak azáltal tudtuk meg, hogy a jogrend felfordulása a csőcselék szabad gyilkolásával, rablásával és fosztogatásával végződik. - Minden magyar lélekben örök figyelmeztetőként kell ölnie ennek az uralomnak és figyelmeztetőnek lenni arra, hogy a vallás, a hazaszeretet, az alkotmány, a törvény, az erkölcs, a magámtulajdon és a békés munka jelenti az emberi fejlődésnek és a haladásnak a legfőbb kincsét és ezek védelmére semmiféle áldozat meghozatalától nem szabad visszariadni. - Az egyetlen szomorúan vigasztaló emlékünk ezekből a szomorú napokból, hogy a magyar polgárság, habár a háború vérveszteségeitől elfásult és fegyver" nélkül tehetetlenül volt kénytelen tűrni a rablók szabad garázdálkodását, mégis ahol lehetett felemelte tiltakozó szavát és ellenforradalmi ^ küzdelmekre szervezkedett és a magyar falu becsületes népe, sajnos eredmény nélkül, súlyos csatákat vivott a rémuralom ellen, rfera voltak, azonban sem ! kellőképp felfegyverkezve, sem megszervezve és igy történhetett, hogy ártatlan ellenforradalmi polgárok csaknem hatszázan vesztették életüket a' kommunizmus alatt, akiket gyilkosság, vésztörvényszék és vöröskatonák utján tettek el láb alól. /folyt. köv./.
