Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2

1929-03-26 [008]

HÍREK. T A MÁSODIK CSERKESéKERÜLET KÖZGYŰLÉSE MISKOLCON. Vasárnap délelőtt tartotta fényes külsőségek között rendes évi közgyűlését a miskolci vármegyeház dísztermében a II. cserkészkerület. A közgyűlésen megjelentek f rr.iskolci csapatok, továbbá az ózdvidéki, egri, sárospataki, sátoraljaújhelyi csapatok képviselői. A kagyar Cserkészszövetség központjának képviseletében Fodor Ferenc dr. országos társelnök és K o s oh Béla országos , gazdasági főtitkár jelentek meg. S a f r á n Ferenc elnöki megnyitója utón F odor Ferenc dr. egyetemi tanár a központ üdvözletét tolmácsolta és az értelem szerirt való irredentizmus gondolatát fejtegette, Zsupán László ügyvezető elnök és Hars á n y i József dr. főtitkár jelentése után a jelentéseket tudomásul vették. A közgyűlés L e n c z Albin vegyesdandárparancsnokot, Szmrecsányi Lajos egri érseket, Papp Antal görögkatholikus érseket, Révész Kálmán dr. református püspököt, Lichtenstein László ny. főispán, felsőházi tagot védnökökké választotta, Diszelnökök lettek: báró Bottlik István országgyűlési képviselő, Bónis Aladár alispán, Mikszáth Kálmán főispán, Hodobay Sándor dr. polgármester, Soldos Béla főispán, Hedry Lőrinc főispán. Elnök: Sáfrán Ferenc társelnökök: Csorba György, Faragó Gyula, Kürthy Menyhért, Okolicsányi Imre, és Rucskus Jenő, ügyvezető elnök Zsupán László, főtitkár Harsány! József dr., ellenőrző...* Király István dr ., vezetőtisztek: Benedek Béla, Greskcvics Lajos és Szaoo József. A közgyűlés bizalmáért Hodobay Sándor dr. polgármester mondott köszönetet ős bejelentette, hogy Miskolc város közönsége a második kerület ópitendő cserkészházának céljára megfelelő telket és ötezer pengőt ajánlott fel.A közgyűlés Kosch Béla főtitkár zárószavaival ért végEt./MOT/.B. MEZŐGAZDASÁG-.' •*—A SZIGORÚ TÉL HATÁSA A MEZŐGAZDASÁGRA. Az évtizedek óta nem tapasztalt szigorú téli időjárásra való tekintettel és az ebből folyó mezőgazdasági rendkívüli helyzetre való tekintettel az OMGE elnöksége felkérésére dr. K e r p e 1 y Kálmán közgazdasági egyetemi tanár az OMGE gazdanapjai alkalmával a Köztelken a gazdák élénk részvétele mellett "A szigorú tél hatása a mezőgazdaságra" címmel igen érdekes és nagyjelentőségű előadást tartott. Ennek keretében foglalkozott a különböző fagykárokkal és az OMGE által szétküldött száz kérdoivre beérkezett válaszok alapján megállapította, hogy az elfagyás veszedelme az ősziekben nem, >ly .mérvű, mint ahogy azt kezdetben gondolni lehetett volna. De igy is z eszi repcében az elfagyás helyenként 50 k"-os, az őszi árpában ugyancsak 50 ,,-os, az oszi búzában helyenként 25 /.'-os károsodást mutat. Hogy a búzában az elfagyás kisebb mértékű, az a tiszavidéki magyar buza nagy állandóságának köszönhető, különösen az Alföldön, mig a Dunántúl annak, hogy ott nagyobb hótakaró borította a vetéseket. A felfagyás veszedelmééről még nem lehet képet alkotni, mert ez még csak most következhet be, amidón a^nappali, magasabb hőmérsékletet éjjeli fagyok váltják fel. A kései tavaszodás következménye, hogy az őszi vetések elmaradtak és a gazdák nem foghatták idejében a tavaszi vetési munkálatokhoz. Az ősziek elmaradott voltának orvoslása azok hengerezése és fogasolása, továbbá nitrogén-műtrágyákkal való felülszórása. A korai vetést Igénylő tavaszi búzáról a gazdáknak le kell mondaniok és a zabot és árpát is részben korlátoltabb mértékben lehet már csak elvetni, amelyek helyébe kukoriva és burgonya léphet. Ezen két utóbbi növénynél azonban a vetésnél ügyelni kell a vetőmagra, mert az erős fagy azok osiraképessógét lecsökkentette. A tavaszi munkák torlódását különböző munkák egyesítésével lehet csökkenteni, úgymint szántást azonnali fogacsolással ós tárcsázást fogasolással./MOT/B. a