Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2

1929-03-23 [008]

/ÍZ OMGE IGnZGATCVALASZTMÁNYI ÖLESE. F o I y t a t é s. 3./ A zöldhitel kérdésével foglalkozott ezután kutsc, enbacher Emil* 1 inden hitelművelet között - mondotta - a legveszélyesebb a zöldhitel,főleg ma, amikor zöldhitel óimén valóságos uzsora folyik.12-16 pengős áron vásárolják össze a gazdáktól a jövő évi termést, amelyre vonatkozólag a rendkivül* kemény tél, a kései tavasz következtében semmiféle tájékozódásunk sincs. Ugyanakkor a tőzsde az oszi búzatermést 25-26 pengőre értékeli, 50fr-cs kamatot számitanak tehát azok, akik zöldhitelt, adnak a gazdáknak, márpedig manapság nem a terhek, hanem a megterhelt föld hitelkamatai nyomasztják legjobban a mezőgazdaságot. Az üzemi szakosztálynak és a közgazdasági bizottságnak a mezőgazdádéul válság-statisztikára vonatkozó munkálatait ismertette ezután .Már az eödigi adatokból is kitűnik, hogy a földnek az adó megterhelése kétszer akkora, mint. a legutolsó békeévben veit. A mezőgazdasági üzerasknek a kétharmad része mutat csak fel pozitiv eredményeket, mig egyharmada deficittel olgozik. Németországban még ennél is súlyosabb a helyzet, mert a rcezó.gazdasagi üzemeknek a fele deficites. Pékében 4-5^-rsi ' *' • <•-« hasznot produkált a mezőgazdaság, ma azonban a produkció nem haladja meg a 2*3$-ot. A termelési költségek emelkedése van a mezőgazdasági helyzet mérlegének egyik serpenyőjében, mig a másik, oldalon a gabona-terméshozam és az állattenyésztés értékesítésének a ~sökkenése áll. A bevételek növelése sajnos nem áll módunkban, mert az árakat a külföldi piacok szabják meg- és részleges segítségnyújtás az is, amit ugyancsak helyeselhetünk, hogy a korr.ány törekvése arra irányul, hegy a külföldön piacot keres a magyar mezőgí zdaságl termékeknek. A mezőgazdasági válság megoldása a tefmelési költségek csökkentesétől függ. A mezőgazdaság évek óta folytat küzdelmet arra, hogy bebizonyítsa, hogy a mai közterheket nem tudja elviselni. A szanálás kezdetekor e gazdák teljes mértékben siettek a kormány'terveinek a támogatására, kost, hogy a szanálás befejeződött, a mezőgazdaság joggal várhatja a kormánytol, hogy segitsen rajta. El kell ismernünKxxkj&gjf epren itt WekerleSándor pénzügyminiszter érdemeit, aki azt a célt tűzte ki mag,a elé, hegy a t

,a zdaközöns ég kívánságait méltányolja s vissza akar térni atyja hagyományaihoz. Mar az elsc javaslatával is 23^-ra szállította le a íöldadó kulcsát, mert hiszen a 25^-os kulcs elviselhetetlen volt, különösen az ennek a• alapján kivetett pósadók terhelték súlyosan az ingatlan értékeket.Másik fontos javaslata a pénzügyminiszternek, hogy az állatforgalmi adó eltörlése tekintetében honorálja a magyar mezőgazdaság régi óhajtását, mert ez az ado nemcsak mint teher, hanem mint állandó zaklatás és vekzatura is érintette a gazdákat. A késedelmi kamatoknak a csökkentése is szintén jelentós intézkedés, mert hisz épp a közgazdasági szakosztály ülésén vált nyilvánvalóvá, hogy az egyenes adóknak 50^-a . •* még nincs, befizetve és hátralékban van, £v.rgos feladat annak a megoldása is, hogy a gazdák az év első két negyedéb-n, amikor nem tudnak fizetni, hátralékaiért ne fizessenek késedelmi kamatot. Mert a gazda csak akkor fizet, amikor már a termeivényeit eladta. A ' énzügyi bizottság tizenkét pontba foglalta össze jóval ezelőtt a . ' . gazdatársadalom kívánságait, ezeknek a felét már teljesítették, a másik felét pedig reméljük rövidesen teljesíteni fogja az uj pénzügyminiszter, aki felé bizalommal nézünk. /Éljenzés!/ • : A földreform pénzügyi lebonyolításáról - mondotta befejezésül Mutschenbacher Emil - nem tudunk még szemet adni, mert az arra vonatkozó rendelkezések még nincsenek véglegesen megállapítva, kzek a rendeletek rövidesen megjelennek és reméljük, elérünk arra a nyugvópontra, amelyre a ma/»A.'/ar gazda társadalom oly régen várt és reméljük, hogy amint s hosszú os keaérry tél után most tavaszi napsütés köszönt be az ablakon, ugyanúgy fölvirrad a súlyos válsággal küzdő magyar mezőgazdaság napja is. Lelkes éljenzés fogadta az ügyvezető igazgatónak mindvégig fi•- (

gye lemmel kisért beszédét, amelyhez elsőnek gróf K hu e n - H é de t v á r y Károly szólt hozzá és azt indítványozta, hogy miután az adatgyűjtés \ munkálatait a miniszterelnökség hatásköre alá vetették és adatgyűjtés csak """ j a miniszterelnökség hozzájárulástval folytatható, indítson, a gazdatársadalom akciót az irányban, hogy a gazda érdekeltségek bekerüljenek kellő szám| ban az Országos Statisztikai Tanácsba, másrészt, hogy a miniszterelnök által 1 /folyt. fcöV.y