Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2
1929-03-20 [008]
A "LEHEL-KÜRTJE"LONDÁMAS NINCS TÖRTÉNETI -LATJA. Sólymossy Sándor fő^kolai tanár előadást tartott a Népraézi Társaságban. A Eagyar Néprajzi Társaság szerdán délután ffalolvasó-Űlést tartott, amelyenE u n k á c s i Bernát dr. elnökölt. Az elnök megnyitó szavai után S 0 1 y m o ss 1 Sándor főiskolai tanár felolvasást tartott"lél vezér kürtmondája" cirim.el. Lói, vagy ismertebb néven Lehel vozér az augsburgi cent; vesztés után foglyul e-sett és mielőtt kivégezték v Ina, kürtjét kérte, hogy búcsúzóul mégegyszer megfűhassr. Azonban a kürttel a bitó előtt ülő Konrád császárt sújtotta agyon. Az egykorú krónikák és évkönyvek ezt a nagy esetet,egy császár halálát, mindenesetre feljegyezték volna, ha valóban megtörtént. A hazai Anjou-kori krónikák elbeszélése a kürt jelenetről tehát mondának, meg nem történt dolognak minősithetó. Lehel kürtjelenete azonos bölcs Salamon jeruzsálemi király mondai történet.nok egy jelenetével. Salamon kürtjét már a Krisztus után IV. században mint ereklyét mutogatt. k a jeruzsálemi templomban, kt ereklyéhez mondai történetek kípcsolodtak, majd teljes mondakör sarjadt ki beleié. Ennek egyik epizódja szerint mikor Salamon arról értesült, hogy hűtlenül megszökött felesége, Salome, egy keleti pogány király neje lett, titokban oda sereget vezetett s a pogány főváros körüli erdőben elrejtette. Ö maga álruhában o városba ment, de Salome ráismert, elfogatta s már a bitón káíkarták végezni, miden utolsó kívánságául azt k,.rte, hogy kürtjébe fujhasson. Engedelmet kaoott rki s ekkor kertje szavával jeltadott embereinek, akik az erdőbe 1 előrohantak, 8 .pbgáiiy királyt kivégezték, Salamon pedig nejét rabul vi#££ haza magával. A monda bizánci közvetítéssel a X.-ik század után egész Európában ismertté v.'lt. Nyugaton Oberon kürtje lett belőle, a mesékben táncoltató sin. A Örök-keletieknél mint prédikácios példatörténet a nap közt is elterjedt. A Ív. zai tuthénség Mátyás királyról beszéli ezt az jsetet. Mint ilyen, másra átruházodó monda került a keleti motívum Lehel vezér történetébe már az Árpádok alatt. Eleinte vándorénekesek terjesztették, majd a XIV. században felvették a krónikák történeti szövegébe is. Az érdekes előadás utan S z e - d r e y Zsigmond tan m- tartott eload Ast M l»akoda lm i kurjantások és t ánc s z ók" c immel. A XVII- .k század fel jegyzéseiből láthatjuk, hogy á lakodalmas menet vig felkiáltások" és rigmusok között ment a templomba ós jött onnan vissza a lakodalmas huzhoz. A mai lakodalmi kurjantások régiségét igazalja az a tény, kögy egyreszük megtalálható a XVII-ik századbeli kéziratos verseskönyveink e gy-egy dalába olvasztva. Szendrey Zsigmond a XlX-ik század leje óta feljegyzett majdnem ezer lakodalmi kurjantás motívumait vizsgálta. Nemcsak népelettani, hanem néplélektani szempontból is érdekesek és fontot ak ezek a lakodalmi kurjantások, mert megtudjuk belőlük, milyennek szeretné an ép a házaséletet, • milyen természetűnek és jellemünek óhajtja párját. A nivos előadásért Munkácsi Bernát dr. mondott köszönetet. /MOT/CS. •
