Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1
1929-03-05 [007]
/ A Faluszövetség igazgatóválasztmányi ülése. Folytatás 1./ . , S c h a n d 1 Karoly dr. elnöki megnyitójában elparentálta a Faluszövetség halottait : CsSn&edy Gyula, Gally Kálmán és Szlly Tamás volt igazgatóválasztmányi tagokat, akik egész munkás életükön keresztül elsősorban a falu életének és a magyar mezőgazd; ság fejlesztésének szenteltek minden tevékenységüket. • . B a j t a y Mihály dr. ügyvezető-igazgató jelentése után S c h a n d 1 Károly dr. ismertette azokat az okokat, amelyek a Faluszövetség vezetőcégét arra késztették, hogy az agrárexport és az exporttermények ter élésének válságos helyzetét, illetve e helyzet megvitatásét tűzze a választmányi napirendjére . . . - A magyar falvak népe - mondotta Schandl elnök - aggódva latja, heg;- hiabr termel / hiába igyekszik a földmüve lésügy1 miniszter által oly elismerésreméltóan és igen nagy áldozatok árán megadott versenytermeló eszközök utján többet, jobbat és olcsóbbat termelni, - az agrártermékek ára nincs arányban a termelési költséggel, a külföldi export megakadt és a termény a gazda k^zé ben eladatlanul napról-napra értéktelenedik. Ezután Tóth F. László, a Georgikon agrárpolitikai és agrárkereskedelmi szaklap szerkesztője tartott részletes előadást : " A magyar agrárkivitel nehéz;égei és kilátásai"cimme1. Tóth B.László utalt arra, hogy ma már az ipa.- igyekszik világszerte talpraállitani és vásárlóképessé tenni a mezőgazdaságot. Az agrártermelés költségeinek hatalmas megnövekedése folytán a mezőgazdasági termelés rentabilitása az egész világon megrendült. Ehhez járul, hogy a többtermelő törekvések miatt évről-évre sülyed a tuza árnivója. Ennek megakadályozására egyetlen orvosság : az ár stabilizáció, vagyis a. termelési költségekkel arányban állo árnivó megteremtése. Az árstabilizácio kőt módon történhetik, és pedig vagy a centrális értékesítés utján, vagy pedig azzal, hogy az árut a legolcsóbb és legrövidebb uton juttatjuk el a fogyasztóho z. Az előadó utalt külföldi példákra, majd vázolta a. mag;, ar agrárkivitel helyzetét. Az agrárexport első feltétele : a versenyképes ár, amely biztosítja a f felvevő, piacokkal az állandó kapcsolatot. Az exportcikkek áralakulását kércik^befolyásoló momentumokat az egész vonalon ki kell küszöbölni, különösen a búzánál, ahol még a határidős piac megszüntetésétől'sea szabad viasza riadni, ha ez veszélyezteti a magyar buza nemzetközi versenykérességét. Különösén fontos . z ma, amikor Kanada egyre szélesebb alapokra fekteti búzatermelését . * Az export eredményességének második feltétele : az áru piacszerűsége.A . magyar agrártermékeket a külföldi piacok igényei szerint kell külföldre v^nnl. A pia-*szerüsitésrö, legalkalmasabb mód a szövetkezetekbe való tömörülés^,amely megrövidíti az áru útját a termelőtől a*fogyasztoig. Harmadik feltétele az agrárexportnak : a termékek minősége. Ebben a tekintetben nincs ok panaszra, mert a magyar föld termékel egytől-egyig eliteárui a piacoknak .Ami*.; azonban a magyar agrártermékek külföldre jutnak, a legsúlyosabb értékrombolásnak vannak kitéve, sőt nem egyszer, a hulladékáruk között szertgelnfrk,mert csomagolásuk egyenesen kétségbeejtő. Ezen a nehézségek csak a gazdák összefogása segíthet. A negyedik szempont,amely az exporttal kapcsolatban számbajön: a pénzkérdés. A mezőgazdaság hiteligényeinek kielégítése, a mezőgazdaság finánci* rczása Magyarországon még sok kívánnivalót hagy fent. A németek megteremtették a Kenten, -bankot a német mezőgazdaság legnagyobb pénzintt zetót és ennek a példának a követése nálunk sem ütköznék nehézségbe,amellyel meg lőhetne oldani az összes függő kérdéseket. A kereskedelmi szerződések - az előadó nézete szerint - nem rosszak é« ha egyelőre nem is válthatták be a hozzájuk fűzött reményeket, - meg kell elégednünk ezekkel,mert jobbakat nem lehetett kötni. N e fc a szerződő államokon mult, hogy a szerződéseket nem lehetett kellően kihasználni, hanem ez csupán az export szervezetlenségének következménye. ) - A magyar teremtőerő -mondotta tartalmas előadása beit jez.éséül Tóth B.László - nem szűnt meg funkcionálni és a világháború viharaiból csonkán ki• került hazánk újra elővarázsolja majd azt a gazdasági jólétet.amely magához szívja az elszakadt testvéreket, a Kárpátoktol az Adriáig! j / Folytatása következik./
