Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-05 [007]

EGYHÁZI HÍREK. "i A REFORMÁTUS EGYHÁZ ADÓCSÖKKENTÉSI SEGÉLYT KÉR A KOREANYTCL. Baltazár püspök vuzottc a küldöttséget Klebclsborg kultuszminiszter elé. Lég lével a háború előtt iktatta törvénybe a parlament azt a gond ila'tot, hogy olyan egyházközségek, amelyeknél r fenntartási költségek igen nagy terhet rónak a hivekre, úgynevezett adócsökkentési államsegélyt kapjanak. A valuta romlása miatt az államsegély eredeti összegeinek valo­rizálása csak nehezen haladt előre, s az anyaglak hiánya sok kisebb ekklé­zsiát valósággal a lét-nem lót kérdése elé állított . Az ügynek a kálvinista egyház szempontjából való rendezését az Országos Református Lelkész- -Egye­sület szakadatlanul sürgette és most, B a 1 t a z á r Dezső dr. tiszántúli püspök, konvcntl, zsinati és ORJJE-elnök nagyobb küldöttséget vezetett Klebel sberg Kuno gr°f vallás- és közoktatásügyi miniszter elé.. RésztVv, tt a deputációban a lelkészek mellett számos presbiter is. Baltazár Dezső dr. püspök ezekben terjesztette elő a legégetőbb kívánságokat: - A magyar református egyház,az önkormányzat elvének következ­ményeképpen, a.z önfenntartás törvénye szerint i endezte be és tartotta fenn századokon át háztartását és tisztán a maga szellemi és anyagi ereje ki­fejtésével hozta tömérdek áldozatait g, magyar nemzeti kultúra oltárára. Az idők folyamán kulturális feladatáb^/fflMa^őbbet és többet vullr.lt magára,, amihez az állami adóterhek emelkedése la hozzájárulván, a fokozott kettős te­her már az elmúlt század Idején is elviselhetetlenné vált gyúlok, zeteink - Az 1848.évi alkotmányos, nemzeti, demokratikus és liberális fellendülés a viszonosság és egyenlőség mérlegét állította fel • felekezetek között, s ÍZ állami támogatás családi körébe bevonta'a magyar kálvinista egy­hazat is. A viszonosság ós egyenlőség ideálja azonban' pápiroson'-mrr-.dt, mind erkölcsi, mind. jogi, mind anyagi vonatkozásban. Az 1848. évi XX. t.c. végre­hajtásának a.z a. mérve, amely a. nagy Tisza István történelmi revéhez fűződik, csak kísérletező, közelítő lépés volt az osztó igazság íáésszefekvő teljes­sége felé. Gyülekezeteink, iskoláink, papjaink, tanítóink anyagi helyzete vál­ságos vELt í háború előtt is. A válság birhata tla.nságig fokozódott a haboru ut.n, amikor az állam, súlyos helyzetének kényszere alatt, fokozta a maga követeléseit, érthetően és vállalt kötelességeit leszállította, - nem egészen érthetően. Hivat., los egyházunknak, egyház tár sadalmi gyűléseinknek, s most az bserő legtipikusabb szeryeineku a különben türelminkben történelmi klasszikus példát mutató presbiterit j^ c á&ványni. felterjesztései, memo­randumai részletesen tárják fel bajt inkát, sérelmeinket. Ez ;. tisztelgés nem alkalmas a. részletek felsorolására. Éppen azért itt különösen csak az adócsökkentési segély valorizálásának szükségét emeljük ki, mert több helyen a.z állami adó. '4 kétszáz százalékáig emelkedett egyházi-iskola! terhek már igazán tulmentek a humanizmus által megengedhető határokon. Kiemeljük a közit,; zgatusi hatosatoknak önkormányzati jogainkat sértő eljárásait,amelyek az anyagi nyomorúság oldalára az erkölcsi keserűség gyuanyagát is gyűjtik. - Mi nag'y állami és nemzeti éráeket látunk a felekezetek közöt­ti igazságos egyensúly mérlegében és abban ú nyugalomban és békében,amely . csak az igazság alapján áldásos és maradandó. Tudjuk, hogy II agymiéi t óság ód yjM politikai célkitűzései között is ott van a törekvés e felé az ideáli^alla­pot fele, miért is bizalommal és j úr emény seggel terjesztjük, Írásban részle­tezve, kérésünket, a magyarországi református gyülekezettek presbitériumai­n k és az Országos Református Lelkész-Egyesületnek nevében Nagyméltóságod ma is szine elé, kérve azok kegyes teljesités ét. A püspök éljenzéssel fogadott beszédére Klebel sberg Kuno grof kultuszminiszter a következőképpen válaszolt: _ - Én azoknak az érveknek igazságát, amelyeket szénokuk oly ékes / szavakkal, oly meggyőzően előadott, mélyen átérzem. És .éppen azért, amikor; a kultusztárcát átvettem, hozzá is láttáim az egyház támogató tételek emelésé­'* hez. A fejlődést minden évben következetesen folytattuk, elismerem, koránt­sem olyen mértékben, amilyen arányokban arra szükség lett v ELna . De mas ') kiadásokat sem tudunk természetesen a. szükség mértéke szerint kielégíteni, / /folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom