Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1
1929-03-02 [007]
AZ IFAROf SÁG ÜGYE MEGLETT A MEGÖL FÁSRA. A XISIFAE OéGAG TCEBf.ÉGE AZ ÖNALLO FEZE 'VESKAMARA F ILÁLLIÜ ÁSA ' MELLEIT NY I La TE ÓZOTT EEG. Érdekelt helyről az alábbi sorok közlésére kérték mer; a Magyar Országos Tudósító szerkesztőségét: Az iparosmozgalcmban hónopok óta nagy az élénkség. A kisiparosság régi kívánsága volt, hogy törvényes érdekképviseleti szerv alakuljon, amely kizáróan a kxsi par és a kisiparé:ság érdekeit szolgaija. Nemrégib en kormánynyilatkozat is hangzott el, amely bejelentette, hogy a k, zmííveskamarák felállítására törvényjavaslat készül, ezt követó'en pedig a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy az ország ipartestületei döntsenek egyszerű szavazással arról, milyen formában kivánják az uj érdekképviseleti szerv létesítésit . Mag arország ipartestületei sorra közg:/ > 'Úlést hivtak össze és egyenként megnyilatkoztak, hogy önáxló KézművesKamara felállítását óhajtják-e, vgay pedig megelégesznek más megoldással. Az ipartestületek túlnyomó többsége az előbbi állásront mellett cöntött, vagyis nyilvánvaló lett, hogy ?sonkamagyarprszág kisiparossága független es önálié Kézműves Kamara rendszeresítésével kívánja a kisiparorság érdekeit képviseltetni, illetve megvéd, ÖÍme z n1 • A központi érdekkép viseleti szerv ellenzői elenyésző kisebbségben maradtak és pótlásul .különböző ötleteket vetettek fel mint eddául a jelenleg működő kereskedelmi és iparkamarák átszervezését, ezek mellett párhuzamosan működő kézmüvesszakosztály felállítását, vagy más szerv rerosze-resitését, amely tervek azonban félmegoldást jelentettek volna. Az ország . iparostársadalma elevenen érzi annak' szükségét, hogy a béke az irt rosság mindén rétegében helyreálljon, mert tudatában van, hogy az inarossag -érdekeit "sak harmonikus és békés együttműködéssel lehet . * előmozdítani. A Kézműves Kamara gondolatával ugy sz el 1 ; ...a csak a.. .,,_'.;vo kereske> eimi és i arkamorak nem tudnak megbarátkozni, ele az iraross ság zöme, amely kétségtelenül az önálló Kézműves Kamara, ren'.s zt re sitese mel lett foglalt állást, - fentartás nélkül hajlandó békejobbot nyu tani mindazoknak, akik az egyedül helyes megoldást a szavazási küz elér során helytelenítettek. A békeszándék őszinte, mert azzal minden magyar iparos é-s az 1parosság mmoen barátja eg aránt tisztában van, hogy a kisirar elhanyagolt ügyeit csak a békés 1 együttműködés és a kereskedelmi és iparkamarákkal párhuzamosan és vállvetve vívandó küzaoiem biztosithatja. Mértekadó iparoskörökben iz a véiemény alakult ki, ke, y az uj Kézműves Kamara mu. kakerét ugy kell megállapítani, hogy az aű szerv működése a meglévő kereskedelmi és iparkamarák eddigi jogkörét és munkáikodási ter letét ne érintse•-A béke alől tehát az Ipartestületek vezetői nem zárkózni el, de eredményesen végig-harcclt küzdelmük végső celját és gyümölcs ét: ai önálló Kézműves Kamarát semmi esetre sem dobhatják oda áldozatai. FetElen István grof miniszterelnök az iparosság eme legaktuálisabb problémájáról - mint ismeretes - érpen a napokban figyelemrem lto és mess hangzó jelentőségű cikket irt az <. gyik iparosorganumban. A miniszterelnök ci. kének ténymegállapításai a fentebb körvonalozctt éilásoontot mindenben alátámasztják. A miniszterelnök cikkében egyébként rámutat az iprrofság égető gazdasági és szociális szükségleteire és ezzel a mogállapitasával i jabb bizonyítékát adja a kisiparosság iránt érzett rokonszenv.' nek. A mini terelnék az egységes pártnak egyik oszi értekezletén már kül .nben is meg: gérte, hogy a kormány rövid jsen benyújtja a Kézműves Kamarák felállítása; és az ipartestületek reformjáról s/, ól 6 törvényjavaslatot Mindezek a körülmények- együttesen <*.sak azt igazoljak, bogy az ip kérdés megérett a megoldásra és ezt a fontos problémát ir. .ár no. mcsak az paros-ság ercekében, hanem az egész magyar nemzet szempontjából is dűlőre juttatni. A megoldás érdekében elsősorban bekére van szükség és a béke ] hozására a háremsz z ipartestületet raagábafo^laló IPOSZ az egyedül hivai szerv. /l'.OI/B. — —
