Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1
1929-03-15 [007]
MAJLATK JAEOS GFOF ELŐADÁST TARTOTT A MEZŐGAZDASÁGI MWIKÁ33AG HELYZETÉRŐL. A magyar Társadalompolitikai Társaság kebelében pénteken délután 5 órakor M a" j 1 á t h Jó z se*f gróf tartott előadást " A magyar mezőgazdasági munkásság helyzete a háború előtt és után " cim&l, az Akadémia kistermében. Az előadáson széf számú, előkelő közönség jelent meg, amelynek, soraiban ott voltak; R a 1 o g h Jenő, S z é c h e n y i Iái gróf, Harkányi János báró, v. kereskedelmi miniszter, B © r Ti át István, a Nemzeti Bank alelnöke, S e t e a Dénes, a Földhitelintézet ügyvezető-igazgatója, Simon-fcsi-ts Elemér ésf.még többen. A Társadalompolitikai Társaság nevében Föl ne s Béla elnök üdvözölte M a j 1 á |t h József grófot, aki annak hangoztatásával kezdte meg előadását, hogy a mezőgazdasági munkáskérdés nem-csak a humanizmus, dö a mezőgazdasági termelés érdeke is. Vázolta ezután a magyar ^ mezőgazdasági munkáskérdés fe jlö'désőt, egészen a jobbágyság felszabadításától kezdve-* -Évtizedeken keresztül, - úgymond - bőséges keresete volt Magyar- f országon a mezőgazdasági munkásságnak., Mintegy 3 r évig tartott ez az éllanöt, később azonban a belterjes gazdálkodás és a gépek alkalmazása a mezőgazdaságban csökkentette a mezőgazdasági munkások iránti keresletet, ami magával hozta, hogy a munkabér alacsonyabb lett. sután igy folytatta M a j 1 á t h József gróf : Már a világháború előtt hirdettem, hogy halálraítélt agrárállam vagyunk, azért legfőbb életfeltételünk.birtokpolitikánk okos rendezése, mert ha4főldbirtokpolitika eredeti céljától eltérően, mellékvágányra lép, végleg elveszünk. Csak békés viszonyok között és iassu tempóban fejlesztve lehet áldásos a birtokmegosz tás , mig a gyors végrehajtás csak. anarchiára vezethet. Már a világháború alatt az volt a meggyőződése, hogy minden bajunknak a rossz birt.okmegosztás a főoka. Ép ezért törvényjavaslatot is dolgozott akkoriban ki, a kérdéslnegoldását azonban Tisza István grof nem tartotta időszerűnek. «<*•» — A mezőgazdasági munkás-kérdés elsősorban földkérdés, - hangoztatta Majláth József gróf. A -mezőgazdasági munkásnak nem az a vágya, hogy a föld az összesség tulajdonába kerüljön, hanem az, hegy saját magának legyen földje. Idegenkedik a közös termeléstől, .nem osztozkod hi kivan a föld hozadékábél, hanem a saját földjét akarja megművelni. A magyar parasztnak ez a hajlama kiegyenlíthetetlen ellentétben áll. a szóld* • dialista tan/_. . A mezőgazdasági kérdés gyökeres megoldásának nincs más módja eszerint, mint az, hogy a mezei munkás földhöz jusson. Tévedés azonban azt hinni, hogy ezzel már meg is oldódott volna a kérdés. Szükségesek bizonyos -szociálpolitikai rendszabályok, amelyeknek azonban^a mezőgazdasági üzem rendjéhez, természetéhez és a mezőgazdasági munkák viszonyaihoz kell alkalmazkodni. A mezőgazdasági munkásnak földdel való ellátása/megfelélő szociálpolitikai intézkedésekkel karöltve volna az első lépés a mezőgazdasági munkáskérdés megoldása felé, - fejezte be előadását Majláth\Tózsef gróf. Az általános tetszést kebltő előadásért Földes Béla elnök mondott köszönetet Majláth József grófnak, / MOT / S - ' M 12 Z 0 G a Z L A S Á G. A /Lovasmutatványok a mezőgazdasági kiállításon. Folytatás a / Nyolcadik kiadásról./ " V "~ l " •' —'—. .... / /) í ivá i:' : e nyészállat-anyagon és a,z egyéb látnivalókon kivül, minél változa.»/ tosabb es emmttal s? Ara i>««» +--,+- / nyok bemutatásával is fogtok ell^pfÍWE^WJl 30 ^*^^ 6 * lovasmutatváI e exonajBasával kivan kiegészíteni. /MOT/B*
