Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1
1929-03-14 [007]
--- NAGY ISTVÁN' ÉS TÁRSATHAK pUHPEHí. Crhán József dr. - törvényszéki >lr^ kihallgatásával kezdte meg a ml tárgyalást Patay elnök. Crtán biró a kényszeregyességi birák 1925 és 2P években kivetett gyakorlatára vonatkozóan tett vallomást. -A kény - szeregyezségi ügyekben v vallotta a tanú gyakran kirendel tünk nem hites szakértőket is. A kirendelés Írásban vagy szóban történt. Na a vagyonfelügyelő jelentette,hegy szakértőre van szüksége, akk^r minden esetben kirendeltem szakértőt. Patay elnök: A szakértőket minden esetben megeskette? - Túlnyomóraszben megeskettem, azonban kisebb jelentőségű ügyekben a szakértőkkel nem tetettem le az esküt. - A felek meghallgatása nélkül is rendelt ki szakértőt? - A birónak joga van a felek meghallgatása nélkül, hivatalból szakértőt kirendelni, - A kényszeregyezségi tárgyaláson a szakértő is előterjesztette a véleményét? - A tárgyaláson a szakértő és a vagyonfelügyelő külön-külön térjesz tették elő jelentésüket, - A szakértői dij megállapítása előtt meghallgatta az»adóst? - Vrlt eset, hogy meghallgattam, volt, hogy nem. - A vagyonfelügyelői kirendeléseknél milyen veit a gyakorlat? - Eleinte a biró rendelte ki, később az-cnban,amikor igen felszaporodtak a. kény szeregyezségi ügyek, a kirendelés az elnökséggel karöltve tör- Szokásban volt a díjelőleg megállapítása? - Igen, bizonyos munkateljesítés után megállapítottunk előlegét. - Milyen összegű előleget szoktak megállapítani? - Tiz-hus zmi111ót. - Volt rá eset,hogy 15o millió korona előleget állapított meg? - Annyit nem. - Ha az adós azt mondta,hogy képtelen fizetni, mi történt? - Halasztást kapott s ha az»»tán sem fizetett, figyelmez tettem, hegy a rendelet szerint nemfizetés esetén meg kell szüntetni az eljárást. - Arra sohasem figyelmeztette az adóst, hogy a megszüntetésnek csőd lesz a következménye*? a I ^ rttVJí ~ Erre nem kellett az adósokat figyelmeztetni, ezt ők nagyon jól - Igyekezett-e az adóst rávenni, hogy a vagyonf elügyelő i ij összegének tekintetéten állapodjék' meg a vagyonfelügyelővel? - Én ebbe nem avatkoztam be. /Folyt.krv./Sz. Orbán dr. vallomása további során rz elnök kérdésére elmondta, hogy 1925.-ben az volt a bírói gyakorlat, hogy a vagyonfelügyelő dijat a aktivéből állapított ák meg. Ez az összeg a vagyon 5-lo ^-áig terjedt. Ezt megelőző időkben az aktívák és passzívák középarányosából számították ki a vagyonfelügyelő i Íjának rsnzegét. Amikor a végleges vagyonfelügyelő dijat megállapították, a vagyonfelügyelőtől elszámolást csak ab an az esetten kértek, ha az adós pana.^: érceit. Ha az adós a tárgyalásokén nem jelent meg, Árban őr. azt a gyakorlatot alkalmazta, hogy megszüntette az eljárást, tgyébként azonban még nemfizetés esetén, sem jár t el hasonlóképen. E után az eskü körülményeire vonatkozóan intézett kérdéseket Patay elíi'k nr-bár dr.-hoz, majd megkérdezte, hogy volt-e rá eset,xhcgy a vagyonfelügyelő az eljárás befejezése után tovább is , •• * ' . fejtett ki munkát? - A befejezetté nyilvánítással egyidejűleg a felmentést ls megadtuk a varyrnfelüg''élőnek - "álaszrlta a tanú - Ha azonban a megállapodásban ez kik tésként szerep elt, akker a vagyonfelügyelő az üzlet ellenőrzése körül tovább működtetett. Ilyen esetben a végleges dij megállapítása után pót dijat kapott s vagyrnfelüg elő. - Hallott biró ír Lukács Jenő őméltósága olyanérteimii kijelentéséről, i .c gy Gazdát ne jelöljék tzakértőnek? - Igen, őméltósága engem is megkéret, h^gy Gazdát ne jeleljem, meri valami- eljárás van ellene folyamatban. líc ry mi ljren és ki által indított keresetről vrlt szó, azt nem tudom. - Milyen vrlt a kényszeregyességi irodában a rend 1925-bor.?-hangzott a; elnök ujabb kérdése. - Lehe t mondani, hogy rendetlenség, urfclkodctt ott ebben az időben. Ennek -»ka az volt, hegy nagyon kevés volt a személyzet. Létszámézapo-ritásra az elnökség nem kapott engedélyt ér Így, hogy a nagy restanciát fel lehessen ucig'-znl, az elnükség aegéierőketk vett fel. Tüulmásom szerint 3-4 gépirét alkalmaztak. Előfordult bizony az az e set is, .hogy nem találtuk az aktákat. /folyt.köv/.ty. "