Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-02 [007]

FŐVÁROS. / •_ ., J /A Városi Szinház defi»itje. Folytatás* 2./ •íz elnöklő tanácsnok erre előadja, hogy az Országos Szinészszövetség a hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy a városi Színháznál a fizetések megfelelőek. Ami az alacsony fellépti dijakat illeti, szinésznók probafelléoésképpen tényleggkapbak alacsony dijakat,*\ de nemcsak ennél a színháznál, hanem másutt is. Ha azután sikerük van, szerződtetik őket renees fizetéssel. • r. ' • • j&fjiSx k bizottság ezután az ügyosztály előterjesztését elfogadta, /Folyt.köv./ MEZŐGAZDASÁG . ™A NÉPISKOLAI TÖRVÉNYJAVASLAT ÉS A GAZDÁK. Az OMOE Irodalmi és tanügyi szakosztálya ülést tar tett, amelynek egyetlen pontja a közoktatásügyi miniszternek a tankötelezettség meghosszabbításáról és népiskoláinknak ezzel kapcsolatos továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat volt. A gyűlésen, amelyen Bernát István elnökölt, résztvettek: Som&sloh László gróf, az OMGE elnöke, ~ Beliczey Géza alelnök, Tóth Jenő földmüve lésügyi miniszteri államtitkár, Széchenyi Aladár gróf, Kornfeld Móric báró, Schandl Károly dr., Magyar Kázmér, [eakó Pál, Bánwárth Sándor, Ruffy Varga Kálmán, dr. Sztankovits János, DŐry. Frigyes, Feren«zy Károly, Hertelendy Miklós, Szigeti Pál dr., Mutschenbacher Emil dr. stb. Bu d a y Barna előadó részletesen ismertette a népiskolai törvényjavaslatot, amely egyfelől a népiskolák nyolcosztályuvá fejlesztését kívánja kötelezővé tenni, másfelől pedig gazdasági népiskolák létesítését rendeli el. Aggodalmasnak tartja, hogy a nyolcosztályu Iskolát egyetemesen kötelezővé tegyék, mert ma még népiskolánk fele osztatlan egytanitos. 700 iskolában a hat osztályt se sikerült megvalósítani, a felső osztályok látogatottsága gyér s végül a falusi nép gazdasági életét nagyon megzavarná a nyolcesztendős mindennapi iskoláztatási kötelezettség, az általános kötelezettség elrendelésének elhalasztását kivánja, ellenben helyesnek tartja, ha ott, ahol a kulturális előfeltételek megvannak, a népiskolákat nyolcosztályuvá fejlesztik s erre a oélra az iskolafentartok számára a törvényjavaslatban tervezett állami segítséget biztositják. A gazdasági népoktatás ügyét Buday szerint külön törvénnyel volna célszerű rendezni. A törvényes rendezés kapcsán intézkedni kell arról, hogy a tanítóképzők a falvak számára gazdaságilag is rendszeresen képzett s a falusi hivatásra nevelt tanitókat képezzenek, gondoskodni kell a gazdasági szaktanitok megfelelő képzéséről és arról, hogy a gazdasági népiskolák ellenőrzésében és irányításában kellő szakszerűség érvényesüljön. Különösen fontos, hogy a gazdasági népoktatás terén a kultuszminiszter és a földmüve lésügyi miniszter egymást támogatva, egységes terv alapján, Összhangban működjék, anynyival inkább szükséges -a gazdasági népoktatás külön rendezése, mert a földüvelö népnek falusi gazdasági iskolákra elodázhatatlanul szüksége van. 3 o m s s i o h László gróf szerint Eagyarország jelenlegi sanyarú gazdasági helyzetében nem mutatós, hanem hézagpótló intézményekre van szükség. A gazdák nem az általános kultúra kiterjesztése ellen, hanem a gazdasági ismeretek közkinccsé válásáért küzdenek. Ra a javaslat törvénnyé válna, a földmű-, v a nép kereseti viszonyai rosszabbakká válnának és a súlyos iskoláztatási kötelezettség ujabb okává válhatna az egyke további elterjedésének. Kívánatos a tanítók jobb douálása és helyesebb Irányban való művelése, továbbá a j s lenlegi ^tanterv reviziója az elméleti tárgyak csökkentésével. A: gazdasági szakoktatás a földmüvelésügyi miniszter kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ferenczy Károly uj gazdasági tanítóképző intézet felállítását javasolta. Szigeti Pál rámutatott arra, hogy Ausztriában a nyolcosztályu /Folyt.köv./