Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-11 [007]

FELLN2R FRIGYES EGYE Tkkkl TANÁR TARTÓT? ELŐADÁST A EAOYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA II. OSZTÁLYÁNAK JLÉSEN. Nagyszámú és tekintélyes hallgatóság jelent meg hétfon délután a ^agyar Tudományos Akadémia tol csele ti, társadalmi es történeti osztályának ülésén, amelyen F e 1 1 n e r Frigyes dr. közgazdasági egyetemi tanár tartott előadást Csonkamagyarország nemzeti vagyonáról. Az ülésen G s á n >k i Dezső dr., az Országos Levéltár' főigazgatója elnökölt. Megjelent*yfc szakosztályi ülésen : R e r z e v 1 e z y Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Harkányi János báró, jankcvioh Bélát, Teleszky János, Hegedűs Lóránt, p a 1 o g h Jenő, Földes Féla volt miniszterek, Wlas sics Gyula báró, a felsőház elnöke, 3 0 h o b e r Béla, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója, M u t. s e n b a o h e r Emil gazdasági főtanácsos, az OMGE ügyvezető igazgatója, B a 1 o g h Elemér, a Hangya vezérigazgatója, Végh Károly, az értéktőzsde elnöke, V i d a Jenő felsőházi tag, Éber Antal, az Olasz-Magyar Bank vezérigazgatója, 3 á n d c.r Fái országgyűlési képviselő, K ő n i g Tivadar államtitkár, Venczelly Béla miniszteri tanácsos, Thirrlng Gusztáv, K o v a t s Alajos, K a á n Károly'ny. államtitkár, Kon k^o lyT h e g e Gyula, Illés József egyetemi tanár, G a b á n y i János, Szabói cska Mihály, L u k i n i c h Imre, a magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és számosan mások. E e 1 1 n e r Frigyes dr. " Csonkamagyarország nemzeti vagyona " cimü előadásában pontos számadatokkal, statisztikai alapon, beható terralmányozás után ismertette a megcsonkított ország gazdasági helyzetét. Behatóan foglalkozott a mezőgazdasági viszonyokkal és előadásának különösen ez a része kötötte le az előkelő hallgatóközönség figyelmét. Rámutatott az illusztris előadó, hogy Csonkamagyarország nemzeti vagyona jelenleg : 34*714 milliárd rengő. A külföldé, 1 szemben fennálló 2*657 milliárdnyi tartozás levonása uüán, 32*057 milliárd pengő tiszta nemzeti vagyon mutatkozik. A Magyar Szent Korona Országainak tiszta nemzeti vagyona: 48* 103 milliárd pengő érceknek felelt meg 1012-ben. Ebből a vagyonból ugyanebben az évben arra a területre, amelyet a mai Osonkamagyarcrszág alkot, 18*161 milliárd pengő e

s«ett. Ez azt jelenti,, hogy a nemzeti vagyon 13*895 milliárd pengőre rugó gyarapodást mutat. Ez azonban nem valóságos anyagi vagyonszaporulat, mert oKoből az arany vásárló erejének csökkenése folytán 8*352 milliárd pengő u

z áremelkedésekre esik. A külfölddel szemben fennálló* adósság-csökkenés pedig 3*175 milliárd pengő, ugy, hogy a nemzeti vagyon tényleges gyarapodása 2*367 milliárd pengőre rug. Hogy ez a vagyonosodás 15 év alatt milyen jelentéktelen a veszteséghez képest, amelyet az ország a békediktátum f»-iytán szenvedett, - kitűnik abból, hogy a Magyar Szent Korona Országainak vesztesége és az Utódállaméi gazdagodása nemzeti vagyonban - minde|3 ellenszolgáltatás nélkül - háború előtti értékben számítva: 29*205 milliárd aranykorona, azaz: 33 "835 milliárd pengő volt.. Az elismerés hosszantartó tapsa követte E e 11 n 6 r dr. értékes előadását, amely további részében részletesen ismertette Magyarország gazdasági helyzetét, termelőága^zerint osrportcsitva. 1 Ezután Brands tein Béla báró olvasta fel - vendégként - " A cselekvés elméletéről " szóló filozofikus értekezését. A felolvasó^ értekezésének bevezetésében a cselekvés világát elválasztotta az élet másik két főágától, a tudomány és a művészet világától* A cselekvés fomozgatója az akarat legjellegzetesebb megnyilvánulásában : gyakorlati, tett-teremtő akarat. A fizikai világban a cselekvés hatása mindig valamely fizikai energia kifejtése, amelynek utján a cselekvő célt akar elérni. Ez a cél rendszerint a cselekvő fizikai, vagy szellemi hatalmának, azaz életképességének és tevékenységi lökne tőségének növelése, vagy fenntartása.. j / Folytatása következik. /