Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-11 [007]

IRODALOM. /A Petőfi Társaság ötvenharmadik nagygyűlése. Folytatás 2,/ levegő párázik fel, ezeket azonban mindenki elkerüli, A beteg irodalmi alkotások a társadalom egészségét támadják meg. Ez nem egyéni tetszés dolga., mert az alacsony színvonalú irodalmi termékkel való megfertőzés kérdése a legkomolyabb közérdek. Az irodalom voltaképen a legjelentősebb közérdekek egyike s minden nemzetre nézve csak akkor érték igazán, ha a nemzet lelkiségét szólaltatja meg, sőt erősíti ós emeli, iJci magyarul ir ugyan, de hiányzik belőle a nemzeti érzés, az az iro olyan mint az élősdi növény, mely annál több kárt tesz minél szorosabban tapad a törzshöz, melynek éltető erőit fogyasztja. Min*öen nemzet megkövetelheti, hogy irodalma a nemzetet épitse, AZ az irodalom auely nem epit, hanem rombol, nem emel, hanem sülyestt, nem gazdagítja, hanem sorvasztja az olvasók lelkivilágát, nom méltó az irodalom névre. Ezt különösen nekünk, magyaroknak kell hangsúlyoznunk. Romlásunkban az irodalom sorsdöntő jelentőségű, A magyar Imdalnna+r sulycs felelősség terheli. Lelkek millióit, egy .ezeréves nemzetet kell megtöltenie erővel, önbizalommal, akaratokkal és reménységekkel . Az előadót a nagyszámú közönség hosszasan ünnepelte. Havas István bírálati jelentésében hirdette ki, hog.yr Jókai-nagydijat : G s a t h o Kálmánnak, "Leányok, mamák és nagymamák" cimü regénye nyerte el. Varga Gyula négy költeményt olvasott fel: "Megint a lejtőn", "Falusi temető","Mit susognak", •JAZ Ige örök" cimü versei nagy tetszést keltettek. Kiss Menyhért "A névbelen katona" olmü költeményét olvasta fel, mely valószínűleg rövidesen .a szavalók kedvelt költeménye lesz. Pékár Gyula történeti elbeszélést olvasott fel, melyben Szent István, a pogányságukat letenni nem akaró hegedősöket és igriceket szabadon bocsátja s azok megőrzik az ősmagyar kultúrát ós jóslatuk szerint eljött az idő, amikor annak ereje Magyarországot újjáalakítani hivatott. K i s 3 Ferenc elszavalta Petőfinek "Ha az Isten" kezdetű költeményét és a Nemzeti dalt.. Az ülés Pékár Gyula záró szavaival ért xséget. /MOT/S. • • ... I A PETUFI TÁRSASÁG ÜNNEPI LAKOMÁJA. A Petőfi Társaság iaasárnap a nagygyűlés után ünnepi lakomára gyűlt össze a Dunapalota különtermében. Az ebéden megjelentek József Ferenc kir, herceg, if j. 7/lassie.s Gyula báró, Berzeviozy Albert, Almásy László, Szabó Géza dr., Szabalcska Mihály, Raffay Sándor, Varga Gyula, n

egedüs Lóránd, Császár Elemér, Kenedy Géza, Maday Gyula,- Pékár Gyula, Gsathó IC álmán, Várady Jenő, s a Petőfi Társaság számos tagja. Az első köszöntőt Pékár Gyula mondta, üdvözölte a lakoma vendégeit. akik nem tagjai a társaságnak, köztük elsősorban Almásy Lászlót. József Ferenc dr. kir, herceg pohárköszöntőjében annak a reményének adott kifejezést, hogy eljön a nemzet megváltója, A lakoma ünnepi beszédét a Petőfi serleg; megemelésével M a d a 5 Gyula országgyűlési képviselő tartotta; . •> • Rámutatott a márciusi ünnepek jelentőségére, melyek kiemelik a nemzeti lelket a csüggedés és koravénség letargiájából. Ha március csak a politikusok hónapja lenne, beleszürkülne ez is a történelmi dátumok tömegébe. De március a költők hónapja volt, írói lángelmék lángjának fényudvarába került bele A akkor a történelemnek egy fejezete. A nemzeti történelem és irodalom géniusza { egy és ugyanaz. Aki nem ennek a sugalmai szerint dolgozik, az a nemzeti egység\. bői önmaga kapcsolja ki magát. Mondják, hogy a hazafiság olyan azilum, ahova a. Hj rossz poéták szoktak menekülni. Rc ha Dávid Király be tudott menni a templomJ ta ér .kelni, az igazi költőkben jenek 09 lantjukkal a hazaszeretet templomába 1 A is. Ha a magyar sors meg tudta ihletni Heinét, Ibsent, Copee-t, ihlesse meg a g mai hivatott magyar költőket is. /Folyt.köv ./