Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1
1929-03-09 [007]
--- HLH/ÖSVÖIGY ÉS SOLYMÁR KÖZT LEFORDULT A TÖLTÉSRŐL EGY AUTÓBUSZ. Mult év szeptember havában halálos kimenetelű autóbusz-szerencsétlenség történt. Sueptember S-án Széli Menyhért és Gaál Sándor magántisztviselők megkérték a Solymár és Hűvösvölgy közt közlekedő autóbusz tulajdonosát, Molnár u g zlot,hogy a késő éjszakai órákban Solymárról vigye őket a hűvösvölgyi végállomásig. A kocsiban Széli Menyhért és Molnár László foglalt helyet, Vasvári Károly soffőr mellett pedig Szentgáli Gaál Sándor ült. Solymár és Hűvös. völgy között, amikor az országút hirtelen emelkedni kezdett s az autó egy töltésre futott fel,abban a pillanatban,amikor a soffőr az ut legmagasabb pontján tul volt es lefelé kezdtek ereszkedni, a kapcsolóhoz nyúlt ^aál Sándor abban a hiszemben,hegy a kocsi lefordul a töltésről, két kétzel megragadta a volánt és nagyot fordított rajta. Vasvári A ároly snffőr ugyan vissza akarta csavarni a kormánykereket, de már késő volt, mert a következő percben az autóbusz a töltésszerü magas országútról lefordult. A zuhanás pillanatában a bentülö Széli Menyhért ki akart ugrani,de oly szerencsétlenül esett ki az aut°b°l,hogy a nehéz kocsi ráborult és agyonnyomta. A pestvidéki törvényszék emberölés vétsége cimén emelt vádat ^asvári Károly soffőr és Gaál Sándor ellen. Ez ügyben ma tartotta meg a főtárgyalást a pestvidéki büntetőtörvényszék Székely tanácsa. Gaál azzal védekezett, hogy azért nyúlt a volánhoz,mert az volt az érzése,hogy a kocsi le*.-» fordul a tolt és ről. Vasvári viszont azt hangoztatta,, hogy minden ereje megfe szitésével sem sikerült a Gaál által elcsavart autót egyenes irányba hozni es ez okozta a szerencsétlenséget* A büntetőtörvényszék Vasvárit felmentette az ellene emelt vad al°l, Gaált pedig 4oo pengő pénzbüntetésre itélte. Az itélet jogerős. /MOT/K. _-- ÉRDEKES PERESKEDÉS A RÉMI ES ADRIA SZÁLLODÁK KÖRÜL. —- A LEGPONTOSABB OKIRAT ÁLLIToLAG ELTŰNT AZ ÁRVASZÉKRÖ1. Rendkívül érdekes per keletkezett legutóbb az Adria és Rémi szállók körül. A per előzményéhez tartozik, hogy Rémi Róbert, a budapesti szállodaipar egykori nesztora 19o7-ben meghalt s végrendeletében az Adria és Rémi szállodákat gyermekeire hagyta. A végrendeletben kikötötte azt is,h gy ha valamelyik gyerek leszármazók hátrahagyása nélkül halna el, örökrésze a testvérekre, illetőleg azok leszármaz°lra szálljon a törvényes öröklés rendje szerint.Ré*" mi Róbert azonban Gyula nevü fiának nem hagyott tulajdont, hanem csak haszo élvezeti jogot egy gyermekiésznyi vagyonra, magát a vagyont unokájára hagyta azzal, hogy ha Gyula fia leszármazó nélkül halna el, ezt a gyermekrészt is az unoka oldalági rokonai utóörököljékj A végrendelet alapján ezt az utóbbi ut°öröklési jogot a telekkönyvben ls feljegyezték s ennek folytán több mint husz éven keresztül ezeket a kötött részeket sem megterhelni,sem eladni nem lehetett, 1017-ben a család mégis eladta a Rémi szállodát az ^lső ^agyar Részvényserfőzde r.t.nek. Az adásvételi szerződés a székesfővárosi árvaszé khez került jóváhagyás végett,mert az egyik társtulajdonos gondnekssg alatt állott,de egyébként ls az eladás kiskorú, sőt még csak ezután születendő ut°öröklésre jogosultak jogait is érintette. Az árvaszék a döntés előtt annak Igazolását követelte, hogy az önjogi ut°örökösök igazolják ut°öröklési jogaikról val° lemondásukat* A család valóban be ls nyújtott egy ilyen tartalmú okiratot, de erről az okiratról az egyik nagykorú utPörökösnak, Scholtz Dezső százados feleségének az aláírása hiányzott. Az árvaszék határozatilag mégis megállapította, hogy valamennyi nagykorú ut ö örökös lemondott s igy az eladást jóvá is hagyta, mire a telekkönyv az ingatlant átírta a Részvényserfőzde r.t. nevére, az utööröklésl jogot pedig törölte. Mialatt ezek a jogügyletek lebonyolódtak, Schcltz Dezsőné Hollandiában volt, ahol akkor férje, aki hires urlovas, éppen a magyar színek diadaláért küzdött a lovassportban. Mikor Schcltz Dezsőné visszaérkezett, ügyvedje, Tóth Árpád dr. utján perrel támadta meg'a^szerződés érvényességét az ut°cröklési joggal terhelt részek tekintetében, -^bben a perben mecet volt az első érdemleges tárgyalás Pethő L a szlo dr. törvényszéki tanácselnök előtt s már az első tárgyaláson is érdekes bonyodalmak támadtak, A Részvényserfőzde és a többi ^alperesek is azzal védekeztek,hogy Schcltz Dezsőné is lemendott a jogairól, de lemondó okirata az árvaszéki iratok közül hiányzik,holott tanuk vannak arra,hogy ez az okirat annakidején be volt csatolva, Tóth Árpád dr, ezzel szemben azt vitatta,hogy ebben a kérdésben még csak tanubizonyitásnak sincs helye,mert sem az árvaszéki iktatokönyvek,sem az irat jegyzékek,sem az árvaszéki referádak és határczatok nem tartalmaznak semmi nyomot arranézve,hogy Scholtz Dezsőné lemond 0 okirata valaha ls az iratok között szerepelt volna. Ha igaz volna*,hogy egy ilyen fontos okirat az áryaszéknél eltűnt,akkor már régen folyamatban kellene lennie a megfelelő eljárásnak. A tárgyalást több irat beszerzése végett elnapoltak. - Értesülésünk szerint Tóth Árpád már jelentést tett az esetről a polgármesternek-^ÍTmílVMé&& blattájrásáfeJcárte. /MOT/M. OB ^ OÍM
