Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-01 [007]

ÉRDEKES ÁLLATTANI ELuALASCK A TERLE3ZETTUD Cl. ANYI TÁRSULAT ÚXESÉN. - Kísérletek a mohklrálynő mesterséges megtermékenyítésére.- Egyetlen mezei pocokpártól ugy év alatt kétezerötszázötvenhét utod származhatok A Királyi Magyar Természettudományi Társulat állattani szakosztálya Zimmermann Ágoston dr. elnöklésével pénteken este e Társulat székházának nagytermében ülést tartott, amelyen hat előadás hangzott el. Az első előadó Szabo-Fatay József dr. volt, aki a Magyar Nemzeti Múzeum méhészeti kutatóállcmásán végzett munkálatairól számolt be, A kutatóállomás - a méh-betegségek vizsgálata mellett - feladatai közé sorolja a házi méh szervezetének kutatását,mert ennek a legaprclékosabb isméire te adhatja a legértékesebb útmutatásokat a gyakorlati méhészet számára. A méhtenyésztőknek igen súlyos nehézségeket kell legyőzniük, ha azt óhajtják, kegy bizonyos kívánatos fajtákat kitenyésszenek és mégtöbb akadállyal kell megküzdeniük, ha ezeket a fajtákat fajtisztén akarják továbbter.yesztenl. A méhtenyésztés legkönnyebb és legkevésbé költséges módját a méhkirályné mesterséges termékenyítésével lehet majd elérni,és a kísérletek ebben az irányban már meg is kezdődtek. Az előadó részletesen ismertette a méhkirályno ivarkószülékének azt a részét,amely lehetővé teszi , hogy egyszeri^párzás után a felvett hímcsirasejteket négy-öt éves élettartárnára elraktározza, és ennek a szervnek a segítségével az időnként lerakott petékhez juttassa. Az előadó sorozatos mikroszkopiái metszetek alapján magyarázta meg ennek a lehetőéégnek nagy gazdasági jelentőségét. E h i k Gyala dr. mutatta be ezután azokat az adatokat, amelyeket Vásárhelyi István gyűjtött a keleti cickány és a mezei pocok életmódjának ismertetésére. A keleti cickány igen falánk állat, a koplalást nem bírja, és egy-napi koplalás után már elpusztul. Napi tápláléka átlag két egérnagyságu állatka us tiz-tizenöt darab cserebogárlárva. A cickány felettébb szapora fajta és Vásárhelyi pontos megfigyeléseket tett, amelyek azt igazolták, hogy egyetlen pocokpártól egy év alatt 2557 utód származott. Ez á tény fontos intelem a gazdáknak,hogy a mezei pockot tüzzel-vassal, a legerélyesebben irtsák. Ha s k ó Sándor dr. azokról a kutatásokról számölt be,amelyeket a 3trucc-madár bőrén végzett.Vizsgálatai meggyőzték arról, hogy az a nézet, mintha a strucc átmeneti alak volna az emlősök és a madarak között, - téves és tarthatatlan. Vasvári Miklós dr, hosszas megfigyeléseivel és vizsgála-taival arra az eredményre jutott, - és ezekről az eredményekről számolt be,hogy a bölömbika és a poegém táplálékául halfélék nem szolgálnak, amint azt a zoológusok eddig hitték. A bölömbika kizáróan békát és vizibogarakat fogyaszt,a poegém pedig vizipoloskákkal táplálkozik és ezzel sokat használ a ;altenyésztésnek,mert a vizipoloskák nagy pusztításokat végeznek a kisebb halfajtákban. "W a g n e r János dr. a ülanorbis-csigaf a jon végzett kutatásai tredményé-rol számolt be. Végül W o 1 s k y Sándor dr. tartott előadást cl 3 Z ci razföldi isopodák /apró rákocskák / szaglószerveiről.. A szakosztályi ülést Zimmermann Ágoston elnök szavai zártak be,aki az állati zsigerek súlyviszonyairól tartott tudományos értekezést ./MOT/E. j -