Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1
1929-03-06 [007]
M ü 1 X e r Antal azután előterjesztette határozati javaslatát: mrncL^ja ki a törvényhatósági bizottsá , ho~y felirattal fordul a kormányhoz, amelyben kéri: 1,/ Minden fővárosi, állami, vagy közhatóság i ipari közmunkának lehetősé™ szerint és a kiadó hatos,' - ok érdekeinek figyelembe vétele mellett való, megosztott vállalatba-adását, hogy igy minél több pályázó részesüljön a munkából, - 2./ A magánépités hathatósabb megindítása és a súlyos lakásviszonyok enyhítése érdekében a törvényhatóság kéri a 30, illetve a 35 éves hazadómentesséf engedélyezését} illetve az ez érdemben benyújtott felirat. indokainak megszivlelését és a kérelem teljesitését. 3./ Az ipari termelés fokozása, s igy a munkanélküliség enyhítése érdekében adjon a kormány az ivari hitelintézeteknek és ivari szövetkezeteknek hosszabb lejáratra,méltányos kamatozás mellett 10 millió pengő ipari hitelt, 4./ A súlyos gazdasári helyzetben lévő adófizetők adóhátralékaira engedélyezzen a kormány hárem-évi részletfizetési kedve—zményt, amit kamatmentesen lehessen megfizetni. Éber Antal volt a következő szónok. Indokolatlannak es túlzottan sötét színinek látja azokat a képeket, amelyeket az előtte szolok p pazdasá i krízisről és a munkanélküliségről festettek. Vannak bajok, nem szabad 3;mmit eltagadni, dU-e CL rettenetes túlzások is helytelenek. /Zaj, Vass Béla: Nem lehet letagadni í Lévay Sándor: Ha le tagadjuk,is meg-van!/ Nem érdekem - fo—lytatja Éber - hogy- tagadjak?, de hangsúlyozza, hogy káros az ilyen túlzott beállítás, Azt mondják, hogy csökken 5 lakosság fogyasztóképessé. , Ezzel szemben azt látjuk, hogy az import egyre nő, Ha pedig az import nagyobbodóik, akkor nem lehet beszélni a fogyasztás csökken•séről. Az a hiba, hogy egyes felszólalók pillanatfelvételeket exponáltak, részlet .ckép eket festettek a he^lyzetről. Tudja, hogy tömegesen vannak szomorú esetek, d**e ugyanilyenek fokozott mértékben, mér nagyobb számban feltalálhatók Lendonban, Parisban, Newyorkban /Zaj balról/ és fogalmunk sincs arról a gorkiji nyomorról, ami ezekben a nálunk aokkr-1 nagyobb és gazdagabb világvárosokban él, - Semmiféle nagyitóüve-re nincsen szLiksé , mert ha egyszerűen ugy nézzük a d ol' okat, ahogyan tényleg vannak, úgyis olyan gazdasái helyzetet találunk, ami epren elé" me r gondolásra ad okot. Felesleges hangoztat— nia ; hogy ezek £ túlzások milyen káros hatásúak, nemcsak a hitelkérdés •jzempentjátéi, hanem azért is, mert depressziót idéznek elő, csökkentik az ö—nblzalmat. - A bajok egyik forrását abban látja, hory nincs nálunk kellő takarékossá . Sohse volt valami nagy erényünk a takarékosság , de ez ma még kirívóbb talán, mint valaha volt. Sokan nem a gazdasági helyzet romlása miatt jutottak rossz helyzetbe, hanem saját könnyelműségük, pazarlásuk és dolgatlanságuk miatt. /Lárma és ellenmcndások a baloldalon./ - tx mai "azdasái helyzet valóban a d-'epresszió és a stagnálás képét mutatja. Az a hiba, hory R hazai, a belső merlc nincs rendiben. A hazai fogyasztás meghaladja a hazai te-rmelést. Helyes, ha a fogyasztás nő, d e feltételezve, he y ez a. fogyasztás arányban van a termeléssel. - A gazdasági élet törvényei épp-olyan szigorúak.: és kérlelhetetlenek, mint a többi törvény . E gazdasági törvény kétségtelenül fennáll arra vonatkozóan is, hegy csak olyan ország boldogulhat, ahol 8 te—rmelés lépést tart a fogyasztással és viszont, - A mai "azdr.sa i élet másik alapvető betegsége a tőke—hiány, amely most íré- súlyosabb mértékkel esik a latba, mint azelőtt. A nagy amerikai racionalizáló folyamat olyan versenyt teremt, amelyben lemaradunk. Alap-' vető hiba nálunk - ismétli - a takarékossá' hiánya. Tőke n él Írül nincs termelés és te^rme^lós nélkül nincs jólét, A termelés diszoaritását a fogyasztással szemben az is előidézi, hogy a közterhek tulna.gyok. Ezek mai mértéke mellett racionális termelés elképzelhetetlen. A sok ado versen-képtelenné teszi a termelést. Elképzelhetjük-e - hezt? fel például - hogy a magyar ipar versenyképe^-s a Balkánon, vagy akár icL-ehaza is* 2%-os forgalmi rí adó mellett- • a német iparral, ahx 1 t.3/4$ a forgalmi adó, s emellett egyéb £ tekintetben is hátrányban vagyunk a német iparral szemben. H - Szemére hányják sokszor a kereskedelemnek, főleg a bankoknak ' a vállalkozási kedv hiányát. Osoda-e ez, amikor minden száz pengő-osztalék r / folyt, köv. /
