Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1
1929-03-06 [007]
VERNIS3ZÁZ3-VACSORA VOLT A GELLERT-SZÁLLÓBAN A TAVASZI TÁRLATON KIÁLLÍT 1 ' MŰVÉSZEK TISZTELETÉRE. • Cíer-eno ) t , « Józsejykirályi herceg uj utat jelölt ki a művészek összességének,-? A magyar képzőmüvészek,akik csoportokra oszlottak és csoportokba tömörültek, évenkint egyszer együttesen jelennek meg a nagyközönség előtt. Ez a Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállítása, amely a napokban nyilt meg,. A vernisszézs alkalmából, a tárlaton szereplő tizenegy csoport vezetői ver-nisszázs-lakomát rendeztek, hogy akik a mivészi ideál elérésében versenyeznek, a fehérasztal mellett mint mavészkollegák, baráti összejövetelen, zavartalan érzésekben,•a nemzeti összetartozás hatása alatt egv^k legyenek.'' \q^> Az ünnepi lakomán megjelent J ó z s e vy királyi herceg ésymüvész--világnak csaknem minden előkelősége. Ott voltak Lukács György v-b.t.t,-, N é k á m Lajos, Ugrón Gábor, W a 1 d e r Gyula, Tetrovics Elek, Györgyi Kálmán, H e n d e Vince, P r e s z 1 y Elemér, M e 1 1 y Béla, N á d 1 e r Róbert,-Zala G yörgy, B a 1 1 ó Ede, B á r c z y István álla-titkár, Makó 1 d y József, Somló Sári, Ráday Rezső, dr * M á rk u s Jenő, • E . T i p i c s Zoltán dr. és mások.. Az első felköszöntőt L u k á c s György V-b.t^t. a Képzőművészeti Társulat elnöke mondta, ^eleg szavakban köszönte meg J6zser^£mföyi herceg nek a lakomán való megjelenését. Azután rámutatott arra, hogy a trianoni Magyarország művészeti életének lüktetését mi sem bizon7^itja jobban, mint hogy ebben a pillanatban is három nag:/ időszaki tárlat áll közönségünk rendelkezésére. És ez az év legnagyobb részében is igy van. Abban nem lát semmi veszedelmet, hogy művészi életünk differenciálódott, hogy nincs többé egy akol és egy pásztor, mint a régi évtizedekben volt. Azonban ez a differenciálódás a tuláágí-g ment. Ezzel a tulságig ment szétkülönbözéssel szemben viszont fokozatosan, szinte közös érzéssé erősödött s.p a kívánság, hogy a művészek és műpártolók anyaegyesületének, az Országos Mag:/ar Képzőművészeti Társulatnak termeiben évente legalább egyszer az összes müvészegyesületek találkozót adja - • nak egymásnak és felvonultassák produktumaikat a műpártoló közönség együttes szemléié téré. Kifejtette egyúttal, az ilyen kiállításnak a célját. Azután foglalkozott a különálló zsűrizéssel és a különálló rendezéssel s ennek a fejtegetésnek a kapcsán felvetette megoldandó kérdésül azt a gondolatot, hogyan lehetne egységesíteni valamennyi csoportnak a zsűrizését és a rendezését. Beszédét azzal fejezte be, hogy a megértésnek a jegyében meleg szeretettel üdvözli a tavaszi kiállításon résztvevő müvészegyesületekét és klállit-ó művészeket és ha a tárlatokon végigtekint, örömmel állapíthatja meg,, hogy Trianon átka nem tudta megtör ni a magyar képzőművészetet,amely a leg súlyosabb anyagi küzdelmek ellenére is diadalmasan fejlődik és halad előre.. Lukács György után V/ á 1 d e r Gyula dr. miniszteri tanácsos,, műegyetemi tanár, a Magyar Képzőművészek Egyesületének elnöke emelkedett szóra, A művészcsoportokról szólt és hangoztatta, hogy bármilyen utakon haladjanak is, céljuk csak egy lehet : a magyar művészet diadalrajuttatésa. A magyar művészet kiépítésében egynek kell lennie minden művészcsoportnak.. A csoportokat a maguk formanyelvében,- magyar érzés, magyar tudás és magyar lélek hassa át és ne hódoljanak idegen bálványoknak. Azután meleg szavakkal beszélt József Ferenc királyi herceg családjáról, mely mindig a magyar művészet protektora volt.. Bizakodás tölti el,, amikor azt látja,'hogy a királyi herceg áll a magyar művészet élén s magasra era^li a magyar művészet zászlaját. Vezesse is azt diadalra a magyar művészi törekvésekben.' fsj "-ffalder tanár szavai után József Ferenc királyi y herceg válaszolt az elhangzott beszédekre.I \ /j ( / Folytatása következik./