Magyar Országos Tudósító, 1929. február/2

1929-02-16 [005]

6, törvényszéki kiadás. Budapest,1920.február 16. AZ ÜGYVÉDI KAMARA FELTERJESZTÉSE A PARLAMENTHEZ ÉS A KORMÁNYHOZ. A K6ZSÉGI JEGYZŐK M NKAKÖRÉNEK SZŰKÍTÉSE "ÉS A KÖZIGAZGATÁS ' REFO RMJA. Az Ügyvédi Kamara választmányának telje* ülése elhatározta, hogy felterjesz­téssel fordul az országgyüléu mindkét házához és a kormányhoz a községi jegyzők magárur*nkálatainak megszüntetése és az alsófoku közigazgatási bíró­ságok felállítása tárgyéban. A felterjesztés abból Indult ki, hogy a falu megmentésének egyet­len módja van, és pedig az, ha a falu élére a mai községi jegyző helyébe olyan embert állítanak, aki az agrárkérdésekben járatos és a mezőgazdasági termelés, a termények értékesítése és a mezőgazdasági munkák organizálása tárgyában tanácsot tud adni a falu népének. Téves az az álláspont,amely sze­rint a községi jegyzők állásat jrgászilag képzett embernek kell bet/ölteni. A felterjesztés szerint az 1025 évi VLII. törvénycikk megtiltotta, hogy birák es ügyészek választott birák lehessenek és mint ilyenek magánmunkálatok el­végzéséért díjazásban részesüljenek s éop Így lehetetlen az is,hogy a köz­ségi éegyző magánmunkálatokat dijért végezzen annak a jogkereső közönségnek számára,amely felett mint hatóság, impériumftt gyakorol. Magánjogi és peren­kivüli tevékenységi munkakör ellátására az országnak két hivatott testülete van és pedig az ügyvédség és a királyi közjegyzőség. Ha a községi jegyzők magánmunkálatokat is végezhetnek, ez veszélyes a jogkereső közönségre nézve, és óriási anyagi kárt okoz az ügyvédségnek és a közjegyzőknek is. Az 1911 évben megtartott tizenkettedik jegászgyülés már foglalkozott ezzel a kér­déssel s akkor megállapították, hogy a telekkönyvi jogügyletek és telekkönyvi teadványok kilencven százaléka a községi jegyzőknél van és legfeljebb tiz százaléka esik az ügyvédi és közjegyzői karra. Azóta a helyzet csak rosszab bodott,mert a perenkivüli jogügyletekre Is kiterjedt. Igaz,hogy vannak köz ségi közigazgatási tanfolyamok,de ennek nem lehet az a célja,hogy tizedrangu juristákat neveljenek, hanem amint minden községben vannak községi orvosok az egészségügy ápolására, éppen ugy fel kell állitani minden községben köz­ségi jogtanácsosi állásokat. Ha a községi jegyzőket megfosztanák a magán­*"unkálatokt°l,annak az a nagy szociális előnye is volna, hogy az ügyvédek a városi centrumokb ű l vidékre költözködnének, mert reményük lehetne a megél­hetés megtalálására s így az ügyvédi túlzsúfoltság a városokban megszűnne. Az alsófoku közigazgatási bíróság felállítás ara vonatkozean . az előterjesztés megállapítja, hogy helyes és teljes közigazgatási reform el* sem képzelhető ezek felállítása nélkül. A magyar királyi közigazgatási tiroság eddigi tevékenysége aLpján meg kell éllapitani,hogy valóságos alkot­mányjogi bírósággá fejlődött. Az ujabb rendeletek és törvények illetve Intézke desek a közigazgatási bíróság hatáskörében olymértékű emelkedést eredményez tek,hogy a tehermentesítés okvetlenül szükséges és másképpen nem történhetik meg, csak ugy,ha a kisebb-jelentőségű dolgokat alsóhbfoku közigazgatási bíró­ságok hatáskörébe utalják, Igen sok közigazgatási hatósághoz utalt közigaz­gatási kihágási ügy is közigazgatási biróság elé való, aminthogy a gyámsági és gbndnoks ági kérdések és az egyesületi jog számtalan kérdése Is megkövete­li, hogy blr°i oltalomban CTZÍRWX részesüljenek. Az alsófoku közigazgatási bíróság felállítása összefügg az egész közigazgatási eljárása egyszerűsítésével - folytatja az előterjesztés - és szoros kapcsolatban áll a ma működő magyar királyi közigazgatási biróság-te­hermentesít ésével is, A decentralizáció elve is ezt a megeldást követeli. Az ügyvédi Kamata kéri, hogy xwkfeftgazjtxix az alsófoku közigazgatási tiröságr független szervezettel és olyan eljárással állíttassanak fel, hogy lehető­vé tetessék az alsófoku közigazgatás i bíróság előtt az ügyvédi képviselet ós védelon, ami közérdek, /MOT/ M, KÉNYSZEREGYEZSÉGI ÜGYEK. - A királyi törvényszék megindította a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárást Vértesi Dezső budapesti /Dorottya-utca 13./ bejegyzett divatáru ke­reskedő ellen,Vagyonfelügyelő Horváth Sándor dr, ügyvéd. Követelés ek bejelen tése március 7-ig az OHE központjánál. - Fejér Manó /Sas-utca 5./ bejegyzett cég kényszeregyezségi ügyében a törvényszék jóváhagyta az adós és hitelezői között 36 és fél százalékos kvóta mellett létrejött egyezséget és a vagyonfelügyelő diját 11.997 pen­gőben állapította meg. /MOT/

Next

/
Oldalképek
Tartalom