Magyar Országos Tudósító, 1929. február/2

1929-02-25 [005]

YÍSZVÍGCS NAGYGYŰLÉST TARTOTTAK AZ A3ZTALC StfüISTEIlEK* Vasárnap délelőtt az Asztalosmesterek Országos Szövetsége nagygyűlés t_ tartott a szövetség Berkecs is-ut cai helyiségéken. A gyűlésen, ás• lyen ötszáz főnyi hallgatóság jelent reg, F a g y Antal elnökölt, aki megnyitó készedében többek között a következőket mondotta: - le mai nagygyűlés összehívását az tette szükségessé, hogy együttesen beszéljük meg azokat a módozatokat, amelyek lehetővé teszik önállóságunk biztosítását továbbra is. Fel akarjuk hivni a kormányt,hogy cselekedjék valamit az iparosság érdekében. A válságos gazdasági helyzet azt eredményezte, hegy az ipari cikkekben, különösen pedig a bútor fo• gyászt ás tan a kereslet a 'ipinimáli sra redukálódott. Az asztalos iparosok helyzete fokozatosan oda jutott, hegy mindnyájan eladósodtunk. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a rettenetes elszegényedés ellenére az adok mégis nagyon súlyosak, s az önálló iparosoknak,ha a terheken nem könnyitenek, / tönkre kell jutnlok. Fel akarjuk tehát hivni a kormány figyelmét az iparos s ág helyzetére» Tudjuk, hogy a vég$ könnyítés 'csak a revízió diadalával következhetik•be, de a helyzeten segíteni lehet- Zlsö feladat a köz- * munkák haladéktalan sürgős kiírása, és kiadása, továbbá a kiadott közmunkákhoz előlegek folyósítása, mert a mai leszegényedett viszonyok miatt ' '] a kisiparosság nem tehet eleget elvállalt kötelességének- Gyakran előfordul, hogy g kisiparosoknak a leszállított munkák kifizetésére hón aj okig ' keli várniok és ezért szükség van a kisipari hitelakció kibővítésére, gyújtsanak hitelt olyan kisiparosoknak xs, akiknek ingatlanuk nincsen, - A nagy adóterhek s. kétségbeesésbe ha,1 szólják az iparosságot, éppen ezért revízió alá kell venni az adókat. Beszéde vegén az export fejlesztést sürgette. Az elnöki megnyitó után Füred y Lajos titkát be jelentette,hogy a szövetség vidéki csoportjai szintén gyűléseket tartanak,amelyeken ugyan~* azokkal a kérdésekkel foglalkoznak,amelyekről a központi nagygyűlésen tar'icskcznak. . K a 1 a m a n n János a közmunkák megindítását sürgette és a magán-' építkezések elősegítésével kapcsolatos kérdésekről beszélt.Azt fejtegette,, hogy Segítség nélkül az önálló iparosok nagy serege vissza süHed a munkás sorsba.A közmunkákkal kapcsolatbon azt kivanják,hogy ne generál-vállalatokat bízzanak meg a munkák elvégzéséve 1,mert ezek a vállalkozók klszipom lyozzák a kisiparos okát.Végül javaslatára kimondották.hogy a nagygyűlés felkéri a kormányt,;-! székesfőváros ós az ország összes helységeinek vezetőit,hogy haladéktalanul gondoskodjanak a közmunkák megindít ás árcI,s a köz munkákat azonnal Írjak ki" munkanemenként. Az iparosság a munkákban megfelelően részesüljön. Pirinek elősegítése érdekéten kívánatosnak tartják a bánatpénzek letevésének méltányos ; .nnezését, a biztositékek visszatartásának szabályozását, a Kereseti kimutatások gyors elszámolását és kifizetését, a kiírási müve letek, költs égvetési űrlapok ós rajzok '

r

'-n~ kelts égi áron val

u szabályozását. Gondoskodjék a kormány, '".egy a harminc éves kázadómentességrcl sz

u

ló javaslat rövidesen törvényerőre emelkedjék és a bankok hcsszu lejáratú építkezési hiteleket bocsássanak az építtetni ni akarók rendelkezésére. | György Lajos azt fejtegette, begy a |incemühelyek ártajjj masak és nem felcinek meg az asztalosipar követelményeinek, Szociális \ bei' casrol csak ugy lehet beszélni, ha lehetővé teszik, hogy az ipapc-s :/ e-bszseges és tiszta helyen dolgozhassák. A mühelybépek szabadd át étele / következtében szinte teljesíthetetlen feladatok előtt áll az iparosság, j mert számos belyen száz százaléknál magasabb,béreket kénytelen fizetni. /folyt, köv,/