Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1
1929-02-15 [004]
? 0 V A R Ő S . f 'fit jtfépt jtS—*A' KIJELÖL^VÁLA3Z-TMÁNY ífeiÉSE-* A kijelölő választmány ma este 5 órakor ár. .fii p k a Fereiiö fpolgármester el öklete alatt megejtette a jelöléseket a jogi minősítésiig a műszaki minősítésű tanácsnoki állásra, a ti*z + '"-.fSügy'ész.helyet teáé, az elöljárói és a kerületi tisztiorvosi állásra. A választmány a kivetkező határozatot hozta. A jogi minősitéses tanácsnoki állásra elsőhelyen jelölje dr. Lamotte Károly tanácsnok-fő jegyzőt r Második helyre e f u o 1 o c o^dr. Szendy Kárcly és dr. Sehuller Eezső fgjegyzőket. fa A műszaki tanácsnoki állásra elschelyenCS é r m a n Feren* mhekyet>*#£ tanácsnokot, második helyen W o a s a 1 a^ műszaki tanácsost és harmadik helyen Király Kálmán műszaki tanácsost. A A tisztiftíügyészhelyetttísi állásra első helyen: R e i 9 % 1 Karoly második helyen V áradj Jenő, harmadik helyen J^e m e t h y Károly tiszti ügyészeket. Az elöljárói állásra a választmány minősítette az öss zes raly& -zókaö. A kerületi tisztiorvosi állásra hasonlókégen minősítetté-k mind a hatom pályáz ót. A kijelöl© választmány, gyűlésén F r n sz t Sándor és B a r a 4 X Marcell' betegség, miatt nem vettek részt. A választásokat a kit tanácsnoki, a tisztifőügyész-helyettesi és a tisztiorvosi állásra a szerdai közgyűlésen fog iák megejteni. Ugyaru-ezen az ülésen lesz a pótválasztás a kőbányai plébános! állásra dr. II é m e t h y Ernő és dr. K a r o 1 y 1 Károly kffcött, /J#T/3Z. -7 * < / Ja,rt*i< $f> • H i r-t i. K * ---ELŐADÁS A "PRC HUNGÁRIA" NÖK VILA3SZCIT.TGÉGÉEEN» A Pro Hunpária Kök Világszövet s ép éne k előadássorozatában pénteken este 3 z á d ,. czky-Kard o s s Lajos dr. egyetemi tanár a magyar diplomácia történetéből tartott előadást "Követek járása Kcnstantinnápolyba" cimmel. A magyar külügy történetének legérdekesebb fejezete összeköttetésünk Kons t an t inn áp o 11 yalfc, an ely már a honfoglalás óta, sőt Attilátó* kezdve nagyon élénk volt. Az Árpádok szoros összeköttetésben, sőt rokon ságtan voltak a g*r«g császárokkal,, még síírübb lett az érintkezés gtamtullal, ahova', a portára, sűrűn jártak a követek királyaink, főként pedig az erdélyi fejedelmek udvarától. A török hódítás után a legelső nagyobbszabásu követség É e r á ,tí o s i c 8 pécsi Wüspök és Z a y Ferenc kassai kapitány követő ége volt # 'Magyar szempontból legérdekesebb része a követség tárgyalásainak, hogy a törbk diplomácia arra biztatta a magyarckat, hogy pártoljanak el a némettől s szövetkezzenek a törökkel, akik jobban megbecsülik őket, mint a Habsburgok. Ha megtették volna, mily más képe lenne most Európának és más sorsa' Magyarországnak. De a magyar becsület és királyxhííség ellent-állott a török csábításainak és inkább elvérzett Európa védelmében, amely ép ugy hálátlansággal fizetett, mint Bécs. A magyar diplomáciának legfényesebb korszaka volt az erdélyi fejedéi* mekrek^külföldi, különösen a török portával való s'tírÓ érintkezése . A követjárás kitűnő diplomatákat nevelt, akik díszére válhattak volna Európa bármely államának. Erdély történetttnevü családai jobbára eszei szereztek érdemeket á közügy szolgálatában,- A felolvasó érdekes képekben vázolta a K*n* stantinnápolyi követ-járásck változatos és tanulságos részleteit. Hangoztatta hogy a magyarság balsorsában vigasztaló, hogy valaha nevezetes szerepet ját» ' Szett a nagyvilág történeti színpadán. Az előadás alkalmával R é t h e y Ferencné elnöknő kegyeletes szavakkal emlékezett meg R á k o s i Jenő elv * hunytáról, akinek nagv része volt a szövetség megalakításában. /VOT/d.