Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1

1929-02-12 [004]

/ Kedden, délben tisztelgett az ügyvédi Kamara vezetősége és választmánya az igazságügyminiszternél.Folytat ás. / Hangoztatta Zsitvay igazságügyminiszter, hogy az ügyvédi, kérdést teljes lelkiismeretességgel kivánja megoldás felé vinni és egy vágya var. : hogy ebben a kérdésben meg legyen lelkiismeretének nyugalma. A kamarai küldöttség a miniszter beszédét többször szakitotta meg élénk helyesléssel, a beszéd végeztével pedig élénk ovációban részesítette Zsitvay Tibort. /MOT/B. UJ MAGYAR VIRAGÉNLK HE BUKKANT AZ TRCFALOMTORTÉNETI KUTATÁS. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kedden délután az Akadémián felolvasóülést tartott és az ülésen M e 1 i c h János dr. egyetemi tanár elnökölt. Az első előadó P a 1 s Dezső volt, aki ismertette a közeljövőben megjelenő ,f mag:/-ar olvasókönyv "-et ,amelyét az előadó Pais és J a k u b o v i o s Emil szerkesztettek.Ez a könyv a magyar nyelv emlékeiből ád össze állítást a IX.-X. századig arab-perzsa földrajzi kútfőkben előforduló méltóságjelelő szavaktél kezdve a XV< század 5o-as évei idejéig< amikor az első |s mert, Írott magyar könyv, a Bókai-kódeX keletkeze-tt 1 fals az ó - magyar olvasókönyv bevezető tanulmányát mutatta be. Ismertette a jelzett korban előforduló nyelvemlék-típusokati A szerzők bizonyítása szerint teljes joggal következtethető, hogy az Árpédházi királyok idején a megmaradottaknál jevai több magyar szöveget, mégpedig főképpen egyházi természetű szöveget irtak. Ezek azonban a történelem viszontagságai során, leginkább a tatárjárás miatt, csekély kivétellel elpusztultak. A szerzők szembeszállanak a közelmúltban uralkodott, úgynevezett " pozitivista " felfogással, amely az ősi magyar műveltséget minden tekintetben lekicsinyelte. Az. előadó végül azokat a szempontokat közölte, amelyek az ó-magyar olvasókönyv szerkesztését irányították. A követke ző* előadó T r e m 1 Lajos volt. aki az oláh-szláv oklevelek magyar jövevényszavairól értekezett* Az oláh-szláv oklevelek magyar jövevényszavait eddig nem részesítették kellő figyelemben, pedig ezek igen érdekes világot vetnek a középkor utolsó századaiban az oláh vajdaságokra gyakorolt sokrétű magyar hatásokra. Ilyenek például : az udvari és a városi élet kcré_ ben előforduló kifejezések, az ipar, a kereskedelem, a jogszokások, és a jogi élet kifejezései , valamint a hadügyi műszavak. Érdekességük, hogy ezek a legrégibb magyareredetü oláh szavak egyszersmind az oláh-nyelv szörványemlékei is. Végül vitéz H á z y Jenő tartott előadást érdekes és jelentős levéltári felfedezéséről. Az elmúlt évben ugyanis Sopron város levéltárában egy XV-ik századbeli " Városi könyv " került kezébe. A könyvbe a városi élet különböző adatait és számadásait jegyezték fel. A könyv hátulsó, bekötési lapján kétsoros versike van , amelyről a felfedező megállapította, hogy XV. század beli virágének.A vers igy szól : Virág,tudjad,tőled el kell mennem S te-éretted kell gyászba ölteznem. Gugelweidt János egykori sopronvárosi jegyzőé az érdem, hogy megmentette az utókornak a középkori szerelmi költészet kis morzsáját, amelyről tudjuk, hogy a maga idejében virágzott, de megörökítése a kor szellemével ellenkezett volna. Vitéz Házy Jenő be is mutatta az érdekes " Városi könyv"-et. A virágéneket hűen, eredeti nagyságban és alakban a Társaság folyóiratának, a Magyar Nyelv-nek legközelebbi száma közli ,/MCT/E . ,..