Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1

1929-02-01 [004]

ŐRMDKIVüLI ) A FOVARfíy KCZGltíLÉSE. /fol ytatás ./ Tnlónyi ezután a magyar kérdést nagyvonalú külpolitikai fejte­getésekben egy egész Európára, sőt az egész világra kiterjedő külpolitikai perspektívába illesztette bele. Ez a hatalmas keret Trafalgarnál adódott, innen indult ki Angliának az a külpolitikája, amely lemond minden száraz­földi aspirációról és összes figyelmét és erejét a világgazdaság, fölötti hatalom megszerzésére f'>rditja. Akik versenytársai voltak ennek Angliában: Spanyolországot, Németalföldet és az egyéb államokat Anglia mind legyűrte és a napóleoni háborúk óta csak arra irányul gondja, hogy megszerzett szunremáoiáját meg is tartsa. Ez máig fényesen sikerült is nekik. Az. Egyesült Államok ugyan függetlenítették magukat, de soh? Anglia és az amerikai unió komoly kérdésben nem fognak háborús ellentétbe kerülni. - Legutóbb Angliának két hatalmas versenytársa vol : Orosz­ország és Németország, Előbb Németország segítségével akart Oroszországon diadalmaskodni, de mert ez a kisérlete sikertelen maradt, az oroszok szö­vetségét v ereste a németek ellen. Igy került Anglia szembe Magyarország­gal, m • • • ­; Anglia Franciaországon keresztül szerezte meg az orwsz szö­vetségiét és v^It idő - az 1880-i párisi világkiállítás ideje - amikor tanácskozások folytak a hivatalos Franciaországgal francia-magyar együtt­működés érdexében, Kossuth Lajos irányította ezeket a. tanácskozásokat magyar részről, az eredményük azonban az volt, hegy Franciaország a hi­vatalos Magyarországgal hajlandó lett volna szóbaállni, de egy párttal nem. - A világháború hosszú időkre megfosztotta Anglia két veszélyes versenytársát aktivitásétól. A két versenytárs azonban egymásra talált és •••••/ ­; v • ; . könnyen szövetségre léphet . Igy vál politikai szükségességgé a két ország között korridor teremtése, .uengy/er]­crszágnak jutott ez a sze rep és ezért támasztották fel a nagyhatalmak Lengyelországot, - A magyar kérdés is azon sarkallik, hogy • Í a világbéke biz­tosításának érdeke egy erős, életképes Ma 0 yarország megteremtése, Anglia .lotségkivül tudta, hogy Magyarország a nyugati civilizációnak értékes szolgálatokat tehet a bolsevizmus ellen, mint ahogy annak idején értékes szolgálatokat tett a törökök és tatárok ellen, 7 - Bizo nyos, hogy a világháború nem volt az utolsó háború. Robertson angol tábornok a háború befejezése után nyomban mondotta: aki azt hiszi, hogy ez volt a legutolsó háború, az bolond, * - Lesz tehát még háború. Es abban nekünk, magyaroknak feltót­lenül részt kell majd vennünk. Hogy fronttal K--.L tre, vagy fronttal Nyu­gatra-e, az attól f üggy, hogy kik köteleznek bennünket hűségre és barátság­ra, és a békerevizió elutasításával kik térnek életünkre. Mi nem vállal­hatjuk azt a sze repet, hogy bombákkal figyelmezte^ük «s külföldet halá­los kínszenvedéseinkre. Mi csak azt tehetjük, hogy a . k halál előtti vég/ső ösztönünkben esetleg olyan mozdulatot végzünk, .....•„oly az általános európai békének súlyos fenyegetése és veszedelme. - A müveit világ vezetői ezt már éa-fzre is vették és rájöttek arr Jaegy Magyarország megos^nkitá-eáv&l neme Jak velünk követtek el igazságtalan­ságot, hanem vétkeztek saját érdekeik ellen Is. A világbéke biztosításá­nak természetes követelményei hinták fel nagy külföldéi barátaink figyel­mét hazánk súlyos helyzetére. Ezért szólaltak fel mellettünk: Newtm lord, Rrioe,LLcyd Geerge, Gurchlll, Bonar Law, Baldwin és mások. Ügyünk tehát világpolitikai kérdéssé lépett elő és amellett igazságos is és ez hangolta összes külföldi barátainkat, köztük a jelenleg legnagyobbakat, Mussolini t és R'-.thermeret irányunkban a legmelegebbv együttérzésre. - Lord Rothermere háromszoros kötelékkel kapcsolódott nemze­tünkhöz: mint saját hazája érdekeinek kéoviselője, továbbá az angol igaz­•. 3ágérzet késztette őt erre és késztette vég^-ul a brit gentlemanlike,amikor látta, melyen impozáns egységében feje-^-ződött ki irányában mutatott hála­érzetünk fiának •• fogadtatásánál. - Ml csak utalhatunk arra, hogy a világbéke fenntartásának igen nagy támaszpontja lehet egy-két millió olyan szurony, amelyet a magyar vitézség tart kézben, magyar hűség irányit és amely sohasem döfhet egyet­len nemzet felé rablásl szándékbél. ^ Polónyi ezután kifejti, hogy amikor a revizio kérdése yilégpr- , 1 itiksi szüksépv lett,"" a magyar társadalom egysége megbomlott, /fol yt_. köv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom