Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1
1929-02-07 [004]
Ilyen jelszó a költségvetési feleslegek folytonos hangoztatása, s a gazdasági helyzetünk romlottsága. A párt helyes uton járt, amikor támogatta a kori* mánynak a feleslegek gyűjtésére irányuló politikáját. E feleslegekre az országnak szüksége van, mert gondoskodnunk kell arról, hogy kenyeret adjunk a nemzet minden tagjának, hiszen a leghatalmasabb rendfenntartó eszköz a kenyér.Már ped.ig ha költségvetési feleslegek biztosításával nem gondoskodunk a beruházásokról, akkor meggyőződésem szerint elkövetkezik a munkanélküliség. daaá'gi helyzetet sem lehet uszító eszköznek felhasználni, mert a tárgyilagos ember megállapíthatja, hogy európai jelenségről van szó, legalább is a leggyőzott országokban hasonló a helyzet. A gazdasági'tárcák e téren is elkövetnek mindent, hogy változtassanak ezen a helyzeten. Meggyőződ esem, hogy ha mindezeket kiküszöböljük a közhangulatból, ilyan hangulatét teremthetünk, amelyet a nemzeti egység nagy munkájába állithatunk. További feladatom, hogy istápoljam a párt életéten a baráti érzést. Ezt nem tekinthetem magánügynek, mert amint közelednek lélekben egymáshoz a párt tagjai, ugy válik masszívabbá a párt a munkára és a küzdelemre. Ezekkel a gondolatokkal foglalón el az elnöki széket. Ahhoz, hogy feladatomat sikerrel oldhassam meg, szükségem van a párt/vezérének és a pártnak bizalmára, a eiiA kérem mindannyiatoktól. - E nemzet mindenkor nagy volt és első volt, amikor idegen befolyás nélkül irányította sorsát, Keserve^sem, de visszaszereztük önállóságunkat és meggyőződésem, hogy él e népben ma 1^-s a magyar őserő, 1 nemzit sorsa kezünkbe van letéve, ml vagyunk érte a felelősek Isten és ember előtt. Ha szemlelett tartjuk e nagy szempontokat, meggyőződésem, hogy a párt teljesíti történelmi hivatását. Isten áldását kérem a párt munkásságára, amikor az elnöki széket elfoglalom. A párt tagjai meleg ünneplésben részesítették Pesthy Pált,majd az értekezlet áttért a napirend tárgyalására. 3 z a b ó Sándor intézkedést kért a kormánytól arra, hegy a mest lejáró állathizlalási hiteleket hár -m hónappal prolongálják, Kifejtette azokat az okokat, smelyek a hitel meghosszabbításét szükségessé teszik. A hizlalásra beállított állatok még csak félig hízottak és ha a gazdák már most piacra dobnák azokat, hogy pénzhes jussanak, ez nem kívánatos következményekkel járna. - Kapcsolatban van ez a dolog az export kérdéssel is. Ebben a te Kintétben megnyugtató, hogy az export hivatalok a jövő héten már felveszik teljes működésüket és az exporthitelek folyósítása is megkezdődik. Nem fogjuk tehát elmulasztani az iderentot a hizlalt állatok exportáláséra. Felhívta még a figyelmet a vessző- és hádfeldolgozó iparra, amelyek kellő támogatás mellett szintén exportképesek. B 0 t t 1 Í k József a maga részéről is szükségesnek tartja a hizlalás! hitelek prolongálását. Mikor a gazdák szeptemberben a hizlalást megkezdték, az állatárak -jóval magasabbak voltak, v az eladás tehát veszteséggel jár. Lehetővé kell tenni, hegy uj hizlalás! turnust kezdhessen s razda, amelynek segítségével veszteségeik egy részét az exp >rtlntézetek és az exporthitelek támogatása mellett behozhatja, 0 8 i z m a d 1 a András felhívta a figyelmet arra, hogy az eléggé fel nem hizlalt állatok eladásának az lesz a következménye, hogy a tavaszra és nyárra kevés zsir és szalonna fog rendelkezésre állni. A fehéráru szaporítása érdekében tehát meg kell hosszabbítani a hizlalás! hitelt. Rámutatott ezután azokra a téves lapjelentésekre, melyek szerint a vetéseket az egész országban hótakaró toritja. Sajnos*nem ez a helyzet, mert a Tisza vidékén kevés a hó, épp a legértékesett búzatermő vidékek 7annak hótakaró nélkül. Tudomásul kell venni, hegy a terméskilátások ennek következtében nem olyan -sók, mint a lapok jelentései alapján következtetni leiaetne, A buza árának "leszorításához ilyen tul^tftimlsztikus jelentések 1 s he z z á j áruilift tnak, /folyt. kö v ./
