Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1

1929-02-07 [004]

. ' HÍREK. NAGYBÖJTI PRÉDIKÁCIÓK.Az Angol Kisasszonyok zugligeti templomában a nagyböjt folyamán rr.lndjn pénteken délután hat érakor Húsz á r Elemér dr. mond konferenciateszédet, é; utána keresztúti ájtatos* ságot tart,-Ugyancsak Huszár Elemér dr. tartja a böjti szentbeszédeket a tabáni plébániatemplomban is, minden vasárnap délután öt órakor./MOT/E. MA TUS TIZENHARMADIKÁTÓL HUSZADIKÁIG MAGYAR KÖ1IYVHETET R IíT EZITEK AZ IRÓK, KI AD dl ÉS KÖNYV KER1SEEDÖK. A Magyar írók Egyesülete és a Magyar Könyv kereskedők és Kiadók Egyesülete csütörtökön délután együttes értekezletet tartott, amelyen elhatározták,hogy május 13-ától május 20-áig magyar könyvhetet rendeznek. Ez a hét a magyar könyv és a magyar irodalom országos ünnepe lesz,nagyszabású propaganda,amely az ország egész területére kiterjed.A könyvhéttel kapcsolatosan az érdekelt egyesületek kiállítást is rendeznek, valamint felolvasásokkal és minden egyéb módon elősegítik a magyar irodalom és a magyar könyv népszerűsítését. /í. OT/B. -•-BALES..-TLK. Bertho ld Elemérné 42 éves háztartásbeli, munkafelügye lo felesége, aki Tatabányán latkik, a Váci uton egy haladó villamosról leesett és balkarját törte. A mentők a Szent István kórházba szállították. Özv. Nagy Vllmcsnó 51 éves asszony, aki a Gólya utca 33 számú házban lakik, a Gólya utcában elesett és jobblábát törte. mentők súlyos állapotban szállították a Szent István kórházba. /MOT/M. A MAGYARSÁG MAGAS KULTURAT HOZOTT EURPPÁRA. A Turáni Társaság csütörtökön este előadóülést tartott i Pedagógiai Szeminárium nagy előadótermében. Az ülésen Móricz Péter ny. főkonzul elnökölt. Oh clnoky Jenő dr. egyetemi tanár volt az előadó, aki " Pusztai jelenségek " elmei rendkívül érdekes és lebilincselő elő adást tartott. Az előadásban az afrikai és főként a rengeteg kiterjedésű középázsiai pusztákról és sivatagokról adott - szinos, Vöitettképek kíséretében - képet. Elmondotta, hogy a pusztákon csak mesterséges öntözéssel lehet földet művelni és minden emberi műveltség Ilyen mesterségesen öntözött területeken keletkezett. A Szahara oázisai nagyon elszigeteltek,maga Egyiptom is sivatagokkal körülvett oázisláncolat. A sivatagokon nem lakik senki,viszont a füves puszták oázisai körül sutoros pásztornép legelteti nyájait. Ha ezeken a területeken társadali:.! rend, életés vagyonbiztonság van, a népek nagyon elszaporodnak. Am ha valami katasztrófa éri ezeket a területeket, például néhány évi kivételes szárazság, akkor kénytelenek a népek addigi lakóhelyükről -elvándorolni. Ilyen pusztító katasztrófa volt valamikor a Han-dinasztia bukása Kinában, amelynek nyomán "Relső-ÁzsIában felbomlott a rend.Igy indultak meg a népvándorlások . A belsőázsiai ausztaságeken feltárt teméddek rom azt a hiedelmet keltette a történettudósekban, hogy Belső-Ázsiában klímaváltozás állt be, hogy az éghajlat kiszáradt és a puszták lakhatatlanná váltak, s emiatt költözködtek ki onnan a népek. Ez volt az általános felfogás a tudományban és ez ellen Chclnoky Jenő foglalt állást a szakirodalomban. Cholnoky ugyanis rámutatott arra, hogy Közép-Ázsiában az éghajlat abban az időben is olyan volt, akár csak ma, vagy azóta, amióta ember él a földön.Chclnoky professzor eleinte magára maradt ezzel a nézetével, később azonban érvelésének és. véleményének egyre - másra ujabb bizonyítékai kerültek felszínre, Így Írott emlékek is,ugy, hogy ma már - elsősorban Stein Aurél, i.r jd | Hedln Swen, ezek nyomán pedig lassanként az egész tudományos világ" Chclnok}, Jenő felfogását tette magáévá. / Folytatása következik. /