Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2
1929-01-28 [002]
-•^.ÍVCUJ^W jvj.ttud.a. f s~ w tfuaapest ,19'dy. jmuAr 2B. EGY RENDŐR ÉS EGY RESZEGFJTBE^ VEREKEDÉSE, Múlt er elején 42 egyik Szegényház-téri vendéglős megrémülve sietett Szűcs 51, Jáncs rendőrőrszemhez és elpanaszolta,hogy a korcsma helyiségében egytam hatalmas, atléta termetű ember italos állapotban tör, zuz, ugy hogy a vendégek kénytelenek veltak fizetés nélkül a helységet elhagyni. Saücs Jánes rendőr besietett a vendéglőbe, ahol ott találta Schillerwein János gyári munkást, aki magábői kikelve kiáltozott amikor meglátta a belépő rendőrt. Szűcs előbb s;zép szóval felszólította,hegy távozzon a helyiségből, majd amikor látta,hogy nem boldogul vele, magragadta Schillerwftin Jánost a karjánál fogva,hjs hogy ilyképpen távolítsa el a helységből. Az utcán aze>nban a duhaj ember ismét a rendőrre támadt,aki szorongatott helyzetében kénytelen volt kardját előrántani és védekezés közben Schillerwein jobbkeze fejét átvágta ugy,hogy a gyári munkás három ujja Örökre nyomorék lett. Végül is a járókelők segitsé gével sikerült megfékezni a dühöngő embert,akit a mentők kórházba szállítottak, a rendőr ellen pedig hivatalos hatalommal való visszaélés vétsége cimén indítottak eljárást. A budapesti büntetőtörvényszéken S Z ücs János rendőr jogos önvédelem re hivatkozva, ártatlane"ágát hangoztatta és elmondatta, hogy Schillerwein János meg akarta őt támadni és szorongatott helyzetében volt kénytelen a kardját használni. A biróság a vádlott rendőrt felmentette az ellene emelt vád al°l s ezt a felmentő Ítéletet a királyi Ítélőtábla Dusárdy-tanác sa Barcza Rotter József dr. főügyészhelyettes és ^ánáor D-ászló dr. védő felszólalás a után helybenhagyta. /MOT/ K. BONYODALMAK A SZIKSZÓI GY015YS ZE RT ÁR KÖRÜL. Szikszón hosszú idő óta, csak egy gyógyszertár volt: a Rimay-családé, amelyre a családnak reáljoga volt.A sziksz iak közül többen próbáltak egy másik gyógyszertárra engedélyt szerezni, azonban Rimay Zoltán ez ellen erélyesen tiltakozott, jogaira való hivatkozással. Az engedélyt a hatóságok nem is adták ki. A kommunben a Rimay-féle gyógyszertárba üzembiztosként behelyezték; Gönczy Gyula okleveles gyógyszerészt, akinek az édesapja, Gönczy Adolf Abaujvármegyw főorvosa, bátyja pedig, Gönczy Dezső Szikszón volt körorvos. A kommunizmus bukása után Gönczy Gyula a népjóléti minisztériumhozbeadvanyt intézett és a második szikszói gyógyszertárra feénö engedélyt kért, Rimay Zoltán ujbol akcióba lépett, a népjóléti miniszterhez, a miniszterelnökhöz, v ségül a kormányzóhoz is beadványt intézett, s ezekben Gönczy Gyulára vonatkozólag a kommunistaság miatt emelt kifogást. Gönczy Dezsőről és Gönczy Adolfról viszont azt irta, hogy egy bűnügyben hamisan vallottak. A beadványokban foglaltak miatt Göncz,,. Adolf és Gönczy Dezső 1023. évben feljelentést tettek Rimay Zoltán ellen. Egyidejűleg azonban bűnvádi eljárás indult ellenük a hamis tanuzás vádja miatt* Ez az eljárás azonban megszüntetéssel végződött. Az indokolás szerint ugyanis abban a bünperben, ' amelyben a feljelentés szerint Gönczy * Dezső hamisan tett tanúvallomást, az eljáró biró Gönczyt nem figyelmeztette a hamis eskü következményeire, kz". . _ . indokolás ugyanekkor megállapította, hogy még abban az esetben is, ha Gönczv hamis tanúvallomást tett, a törvény értelmében a figyelmeztetés elmaradása miatt nem lett volna megbüntethető. Gönczy Adolf esetében a miskolczi királyi ügyészség szintén megszüntető végzést hozott, mert Görczy Adolf vallomását nem az ügy lényegére tette, s Igy az ő cselekménye sea büntethető. í/ij rtf A Gönczyék eüiiAcn Rimay Zoltán ellen inditott rágalmazás! pert 1023-ban tárgyalta a királyi járásbíróság. A tárgyalás során Rimay a valóság bizonyítását kérte, s ehhez az indítványhoz Gönczy Adolf és Gönczy Dezső is hozzájárultak. A büntető jár ásbiróság a valóság bizonyítását el is ren delte, azonban amikor megérkezte a miskolczi ügyészségtől az ügyre vonatkozó iratok, a valóság bizonyításának mellőzésével a büntetőjárásbiró Rimay Zoltánt bűnösnek mondta ki a rágalmazásban és ezért 800.000 korona pénzbüntetésre itélte. Peletbezés folytán az ügy 1027, májusában került ismét tárgyalás alá. A felebbezési biróság a büntetőjárásbiró Ítéletét megsemmisítette és elrendelte a valóság bizonyításának lef>lytatását. Ezért az iratokat visszaküld te a járást Írósághoz. Az ügy ugyanahhoz a járásbiróhoz került,aki az első Ítéletet hozta, A járásbiró a > 1 valóság bizonyítását most sem foganatosította, hanem Rimay ^oltént bűnösségének megállapítása mellett most már 2,000 pengő pénzbüntetésre itélte. Rimay az Ítélet ellen Újból felebbezést jelentett be és igy került a régen húzódó per a királyi törvényszéken 1A a felebbezésilc biróság elé, ahol Fekete Árpád dr. törvényszéki biró elnökiéfolyt .köv.SY.
