Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2
1929-01-22 [002]
ZU ERDÉLYI /Folytatás 6, kiadáshoz ./ Gál folytatja: Ha :.gaz„ hegy zsirenb°liát csak optikai eszközökkel lehet kimutatni,hogy a zs.tr cseppekre eloszolva a koszorúerekbe és agyba hatol, és halált okoz, - tekintve az orvosi vélemények divergálás át - nem forog-e fenn anna"k a lehetősége, hogy ezeket a jelenségeket konstatálni lehetett volna. A zsirembőliás beteg eleinte j°kedvü, majd bágyadtság fogja el, elesettseg, aluszékenyság. amit a halál vált fel. Az adott esetben pgyanllyen jelenségek mutatkoztak. Kenyeres: Könyvekből való idézetekkel nem lehet konkrét eseteket elintézni. Zsiremb°lia rendesen súlyos csonttöréshez, súlyos runcsoláshoz járul,más esetben nagyon kivételesen jelentkezik,aminthogy az is ritka, hogy csak hosszabb idő múlva. Egyetlen türe t sem támasztja alá a zsirenbólia gyanúját. Meg vagyok győződve, hogy még tüdőrizsgálattal sem találtak volna zsirenb°liát, jelenlétének kizárásához nincs szükség górcsövi vizsgálatra, Minich: Mindenben hozzájárulok, nincs hozzátenni valón, Gál dr. : Vérsavó kiszivárgása nem tartozik-e vájjon a zsirenbólia tüneteihez? , Minich: Ezt nen lehet Így tárgyalni. Újra isnétlem, hogy utóvégre nen vizsgázni jöttünk ide! Gál: Emberek vagyunk, a tanár ur is csalódhat, minden szinptona neg volt, álon, idegesség, elesettségxx stb... Minich közbevág: Ugyanezen az alapon a védő ur azt is felhozhatná, hogy vájjon nem tifusz volt-e mert annak is ilyenek a szinpt°néi. M ég ezer betegséget lehetne felhozni. Azt hiszem, a biróság ideje drágább, sem hogy oktató előadásokat tartanánk itt. Annyit msndhatOk,hogy a zsirenbólia első jele lélegzési nehézség, utána látási zavarok jelentkeznek, azután esznéletlenség és ezután halál. ,' Gál dr,: A tünetek,amelyeket felsoroltam, más betegségnek nen konzekvens kísérő jelenségei. Kérni fogom &z ellenőrző szakértő urat, hogy ő is negtegye erre az észrevételeit. Kelenen dr,: Zslrenbónát jele 1.1 esetben bizonyítani nen lehet, bonc jegyzőkönyvi adat nincs rá, de olyan adat sincs,amely jelenlétet kizárná. Vannak azonban olyan adatok,anelyek Összefüggésbe hozhatók és utálnak zsienbóliára. Nagyobb zúzott sérülés, nagy es<és és rázkedtatáe élőidézhe ti, már pedig Forgács ^nna tizennyolc méter magasítói zuhant le. Két napig j°l volt, a harmadik nap izgalmi állapot mutatkozott, utána aluszékonyság, esznéletlenség, halai. E ze k a zslremb°lla klinikai tünetéi. Gál dr, : Azt kérdezem a professzor uraktól, hogy a nyaki belső részt megvizsgálták-e, kerestek-e ott lokál:is sérülést és van-e erről adat?.. , • Eln k: Soká tartanak rég a védV6 ur kérdései, mert ha igen akkor szünetet rendelek el? M Amikor Gál őr, igenlően b°lint., az elnök be sen várva,hogy 1Vi inich professzor megkezdett mondatát befe jezze, 1 cihirdeti,hcgy a törvényszék szünetet rendel el. /Folyt.köv./ H. DR. VEÉR IMRÉT KEGYELEMBEN RÉSZESÍTETTE A TÁBLA. 1921-ben dr, Veér I-rének megjelent az Éjféli Nap cinü verseskötete. A budapesti királyi ügyészség a politikai tendenciájú verseskötet miatt az állani és társadalmi rend ellen elkövetett vétség cinén vádat emelt a szerző ellen. A budapesti büntetőtörvényszék Tcrsky-tanát t-sa Veér Imrét felmentette az ellene enelt vádat alól.Az itélet ellen az ügy<hsz felebbezést jelentett be s Így került fel az ügy a királyi itélőtál rla Folkmann tanácsa elé. Fabó Zoltán dr r főügyészhelyettes és a védő felszí alalása után a tábla Veér I^re dr.-ta mult év elején kelt legfelsőbb kegyel 1 ~1 elhatározás folytén kegyelenben részesítette, /MOT/ K. ZU ERDÖÖR ÉS ORVVADÁSZ /folytatás S.kiadáshct z/ A királyi Ítélőtábla-a perbeszédek elhangzása után SaínüoJotn a bun tetőtörvényszék ítéletét helybenhagyta. /MOT/K.