Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2
1929-01-22 [002]
POLITIKA.A Magyar országos Tudósító jelenti : Mz Egységes Pártnak a közigazgatás ren -dezésórol szóló törvényjavaslat tárolására kiküldött bizottsága na este gr 0 f Keelevich Gyula elnökletével ülést tartott,amelyen befejezte a javaslat tárgyalását. A kormány részéről S c i t o v s z k y Béla belügyminiszter Sztranyavszky Sándor államtitkár vett reszt az ülésen. ^A bizottság részleteiben tárgyalta a javaslatot s a függőben lévó kérdésekről ve £ leges megállapodásra jutott. A bizottság ugy határozott,, hogy a javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben a párt plénumának elfogadásra ajánlja. A belügyminiszter a törvényjavaslatot legközelebb a Keresztény Nemzeti Gazdasági pártban ismerteti. /MOT/X/H. / Gróf Teleki Pál előadása a magyar propagandáról. Folytat ás 1./ — Ebben az időben adtuk ki ugyancsak Oxfordban az Oxford Revievet, amel azonban csak másfél évig jelent meg ,mgrt csak tizennyolc előfizetője volt. A ^ kif e j eze tten prop'agandamüveknek ugyanis az a sorsuk, hogy legfeljebb csak háromszor veszik kezükbe az emberek. Scotus Vlator folyóiratának is csak 05 előfizetője van.S a legjobb propagandisztikus módszer az,amit az oxfordi tanárok egyesülete követett folyóiratává".:- először ötezer, azután kétezer s utoljára csak ötszáz példányban jelent meg,mert nagyobb érdeklődésre egyetlen-kifejezetten propagandisztikus munka sem számíthat. •» A következő korszak a gazdasági propagandáé volt,amely a gazdasági széttagoltság hátrányait mutatta he. Ezután a kisebbségi kérdés propagálásánál periódusa következett, most pedig elérkeztünk a revizios propagandához. . —v' jft propaganda két irányú.: állitó és refüzációs propaganda,, A propaganda eszközei; a gazdasági és etnográfiai térkép, a mellár, a brossür,«, a szr PL hr. delőadás, a sajtó, a folyóirat és a könyv. Nekünk az alapvető és helyzetünket teljesen kimerfbtő ismereteken kivül nehezebb feladatokra is készen kell állnunk. A külföldön ugyanis nagyszámban élnek emberek, akik jebban ismerik a magyar kérdést, mint a magyarok és ezeknek a kérdéseire is kell tudni válás? adni. A külföldön megunták már azt hallani, hogy mi mit vesztettünk, és a Pro Hungária füzeteknél nagyobb hatást ér el egy tendenciózus novella vagy regény. -•Szimpátiát kell Magyarország iránt ébreszteni'. Soha semmiféle nép ner. fogja Magyarország elvett területeit visszaszerezni. Ránk vár oz a feladat, de mi is csak akkor szerezhetjük vissza, ha azt megfelelő világatmoszférában tehetjük meg. Lesznek ebben a harcban talán szövetségeseink, de azok a saját céljaikért fognak küzdeni. — Csehország óriási köteteket ad ki,melyben keruskedelmét, iparát,mezőgazdaságát és népviszonyait ismerteti. Sajnos nálunk ilyen országismertető idegennyelvü munkák nincsennek. Nincs magyar történelem angol•nyelven,etnográfia francianelyven és gazdasági ismertetőnk olasz nyelven. Ezt a hibát orvosolni^kell és nem az államra, hanem a társadalomra vá^r ennek a megoldáp. . Nem hatásos ugyanis az olyan sajtópropaganda, amelynek a szálai a külügyml *. -nisztérium, vagy a miniszterelnökség sajtóosztályába nyúlnak vissza. •?;Az^ujhabb Időben két szó forog a világban közszájon,ami óriási propaganda-értékű : az eg ) yik a magyar optánspör, a másik a Rother.aere-okció„ Az optánspörben jogilag százszázalékig igazink van s ezért álltak mellénk francia jogászok is, akikben nagyobb a jogász, mint a francia. Az optánskérdés állandóan felszinen tartotta a magyar problémát és a békeszerződések igazságtalanságát is nagyban kidomborította. ^ - Róthermer«o akciójának az ad óriási jelentőséget,hogy ajegegyszerubb fer mára vezette viasza azt,amit a világ közvéleményével meg kell értetni. Rother/ more lord^ötmillió embernek adta tudtára ezt a két szót : Magyarország és ig' 1 ?. s„gtalanság. Ötmillió embert nem lehet részletesen felvilágosítani, de majd x.k k akad a tömegben olyan, aki ezt a kérdést alaposan is tanulmányozta. Ezért va,q gyünk Rotherúere-nek hálára kötelezve, y / Folytatása következik./
