Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-15 [001]

MAGTAR ORSZÁGOS TTOOSITO. Kézirat. Wyc fc &.£)(<fc kiadás Budapest, 1929. január 15. /óo3o^ XI .eyfolyam^^T'számT POLITIKA . A Magyar Országos Tudósi tó jelenti: Báró Bottlik István az ' • egységes párt ma esti vacsoráján a következő' '".eszeddel köszönti fel a miniszterelnököt: Az a megtisztelő megbízatásom, hogy újévi köszöntött mondjak szeretett vezérünkre - Bethlen István grófra es a kormány tagjaira. Ha erre a kitüntető megbizatásra jogcímet keresek, ugy érzem, hogy azt az időben^találom meg, abban a^kozel 25 esztendőben, amelyet a magyar politika arénájában Bethlen Istvánnal együtt töltöttem el mindig -egy nárton, nemcsak politikai.ideálokban, de a dolgok részleteiben is mindig azonos felfogással. A nemzeti /politika a múltban két frontra tagozódott, az egyik a kormányzó többségé^ amely a^realitások határain belül igyekezett a, nemzeti erőket konszolidálni és gyarapítani, - a másik a függetlenségi párté, amelynek ^kettős célja volt, az egyik gyakorlati, a másik eszményi. A ostakorlati cél az volt. hogyha maga .ellenzéki támadásaival a nemzet í követeléseknek felfelé való érvényesülését elősegitse, - az eszményi cél pedig, hogy a nemzetiben ébren tartsa a függetlenség után való vág.yat.^ Ma a helyzet változott, ma a nemzeti erőknek nem kell kétfelé szakadni, hogy az egyik a másikat felfelé való nyomással segitse, ellenkezőleg, ma minden nemzeti erőnek egyesülnie kell :; maguk az eszmei célkitűzések azonban maradtak azok, amelyek voltak és csak konzekvenciáikban változtak. ICét fokérdés dominált a múltban, - az egyik a nemzeti üelleg konzerválása, és a nemzet ^anyagi és erkölcsi erőinek gyarapitára, - a másik a" nemzetben a függetlenségi vagy fenntartása, mai értelemben a, nenzeti gondolat virulenciaiának a fenntartása, es a nemzet lelki felkészitése sorsdöntő cél iáinak az felérésére. TT

ert a mi jövőnk nem attól ,függ, hogy kisebbnagyobb sikereket érünk-e el, vagy kisebb-nagyobb vereseégeket szenvedünk-e a mi nemzetünk jövője végeredményben attól függ, hogy konzerválni tudjuk-e a mi nacionalizmusunkat, és át.: tudiuk-e . ímenteni a nagy időkrea mi jövőnk attól függ, hogy le .tudjuk-e"küzdeni a radikalizmus fétisét, mert nacionalizmus és radikalizmus egymást kizáró fogalmak, '"inden magyar kor vezéreszméje a nemzeti gondolat volt, ami a gyakorlatban azt jelenti),hogy a magyar politika az idok változó dolgait aszerint itélte meg, amint azok kedveztek, vagy ártottak a nemzeti gondolatnak. Ez volt a magyar politika fix pontja, minden, ami. eze^irül esik, a gyakorlati érdekek szerint változott. Jizért találunk annyi rokonyonást nacionalizmusunk hőseiben: JBoBskayban,, Bethlenben, Rákócziban és Kossuth Lajosban, akik a dolgokat aszerint Ítélték meg és aszerint cselekedtek,,amint azt a nacionaláumus érdeke i megkivánták. A ma politikájának sem lehet más a vezéreszméje, az összefogó

f ereje, amely a dolgokat összefogja, mint a gerinc a bordának. A korok változnak, embereket es eseményeket, tehát nem szabad változott korok szemszögéből megitélni és cselekedeteiket esetleg; lemásolni

f/ mert ugyanazon célok más-rmas korban más-más eszközökkel érnetők el, és ugyanaz az eszköz, amely az egyik korban közelebb visz a célhoz más korban> mrs körülmények között és más atmoszférában attól eltaszit. /Folytatása következik./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció