Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1
1929-01-04 [001]
Z T J NAGY SIVTÁN ÚGY /folytatás. 2,kiadáshoz/ előtt tett vallomását ha szükségesnek tartga, módosíthatja. - A -zász-féle kényszeregyességi ügyben - vallotta a tanú - több hitelezőt képviseltem. Az első kényszeregyességi tárgyaláson felszólaltam, s Nagy István figyelmeztetett, hogy csak röviden tegyem meg előtérjesztésemet.Akkor nem beszélek tovább, mondottam, s leültem. Nagy István a kishitelezőket akik között sok volt a rendőr,csendőr,postás,vasutas, elkergette, rájukszűlt, hogy mit lopják itt a napot,majd feljelentik őket felettes hato- ' Ságoknál.Velem is olyan terrorisztikus hangon beszélt, hogy ezt nem tűrhettem, A tárgyalás után behívott a visszavonuló szobájába, magyarázkodni akart, de én nem fogadtam el. Később egy ügyvéd utján bocsánatot kért és én őszintén meg is bocsátottam. /Sz./ • v y Kéry István dr, szavazóbíró jegyezte erre meg, hogy a vagyonfelügyelő ugy taallgt,hogy a tanúnak a hanghordozása olyan volt,hogy azt egyet len bíró sem tűrhette el és erre történt,hogy Nagy István dr, rászólt: - Aki engem ismer, nagyon jói tudja,hogy a bírósággal szemben a legmélyebb tisztelettel viseltetetm - válaszolta erre a tanú - el sem képzel hető,hogy én'ok nélkül nem illő hangot használtam volna. - Igaz T e,hogy Nagy István azt mondotta önnek,hogy tévedett kezdetben, mert ¥nt összetévesztette egy volt biröval,akl a kommunizmus idejében állítólag valamilyen szerepet játszott^ - kérdezi most az elnök, - Erre nem emlékszem, - Pedig önnek mondotta. Nem akarom most az illetőnek a nevét itt felemlíteni,aki szintén biró volt és utóbb lett ügyvéd. A tanú megmarad amellett,hogy nem tud visszaemlékezni erre a jelenetre. Várady-Brenner dr. szavazóbíró kérdésére Kirscht dr. ezután még elmondotta,hogy a hitelezők meglehetős izgatottak voltak. A bíró kérdés ere, hogy mi volt az a terrorisztikus lépés, amelyet Nagy István vele szemben alkalmazott, a tanú kijelenti,hogy Nagy István reáerditott. /Ma./ A következő kérdés akre Kirscht dr. kijelentette,hogy impressziója szerint Nagy István Igyekezett őt elhallgattatni, az ügyből kiugrasztani és a kényszeregyezsé gi eljárást minél előbb 5e$ejezni. - Ezek nagyon súlyos szavak, alá tudja ön ezeket támasztani valami ténybeli bizonyítékkal? - kérdezte &éry szavazóbíró. -Ezekre nem mint tényekre, hanem mint impressziókra kávatkoztam - válaszolt Kirscht dr. - Impressziókat nem szoktak jegyzőkönyvbe diktálni. Ezután Auer György dr. királyi ügyész Intézett még kérdéseket a tan hoz, majd Nagy István vette át a kérdezést. - Ön arra hivatkozott, mint ellenem szóló bizonyítékra,hogy Szász János, noha kényszeregyezség o.lőtt állott, a kényszeregyezségi eljárás meginditása előtt három nappal még betéteket fogadott el. Hát én most azt mendcm hegy ha nem az egyezség előtt fogadta volna el, hanem a kényszeregyezség nap j án, vagy később az eljárás folyamán, ahhoz Is joga volt,hiszen a kényszeregyezségi eljárás egész struktúrája az,hogy az adós üzleti működését folytathatja. - Szász János már 1023-ban is fizetésképtelen volt, tehát nem szabadott volna ujabb betéteket elfogadni a, hogy ezzel t.' : mje be a veszedelmes hitelezők száját. - Semmi törvényes akadálya annak nem volt, hogy betéteket elfogad jon.- De etikailag lehetetlen volt ez a helyzet - vágott Nagy István szaVába Kirscht dr. Ezután arra tért rá ^agy István, hogy a tanú kifogásolta Szász Jánűs megesketését, - Tessék nekem megmutatni azt a törvényhelyet,amely szerint nekem ^zász Jánost nem szabadott volna megesketnem - mondja Nagy István és a tanú felé nyújtja a,törvénykönyvet. - Én nem mutatok meg semmiféle tör vényhelyet,do Igenis az volt a meggyőződésem,hogy nem szabadott volna Szászt megesketni,sőt a biró urnák már régen meg kellett szüntetni a kényszeregyezségi eljárást; /M./ Prltsch Béla nyugalmazott főügyész a következő tanu.A Szász-ügyben - vallotta - hitelező voltam. A kis tárgyalóterem tömve volt hitelezőkkel, ugy, hogy nagyrészük kiszorult az előszobákba, sőt a folyosókra is., Magam is az előszobában tart ózkodtam,amikor kijött Kirscht, s felháborodva mondotta, hogy disznóság, ezt nem lehet tűrni, a biró nem enged beszélni. Azt is pállottam, amikor egy postásnak azt mondta a biró, hogy feljelenti, mert lopja a napot. Egy más alkalommal Kirscht azt mondta, hogy menjük fel folyt.köv. ^
