Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1
1929-01-07 [001]
A MAGYAR NOVELLA- ÉS REGÉNYIRODALOM AZ ABSJ&JUTIZMUS KORÁBAN,, SZINYEÍ FERENC SZÉKFOGLALÓJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN. A Magyar Tudományos Akadémia első osztálya hétfőn d lután nyilvános felolvasóülést tartott, amelyen Németh y Géza dr. egyetemi tanár elnökölt. Az ÍÍIes egyetlen tárgya: S z i n y e I Ferenc székfoglalója volt, aki a mult esztendőben lett levelezőtagból rendes taggá. Ebben a minőségében hétfőn tartotta meg akadémiai székfoglalóját: "Novella- ós regényirodalmunk az abasolutfczmus korának elején" címmel. A székfoglaló voltakópen a tud ü snak ha• sonló cimu, most készülő munkájáról szóló ismertetés volt. A nagy munka el» sőrésze ugyanis már megjelent, de csak a szabadságharcig terjedő regényirodalom-történettel foglalkozik. Az (irodalomtörténeti tekintélyek biztatására és unszolására a szerző hozzáfogott nagy müve folytatásához ós befejezéséhez. Ennek a folytatásnak első részével foglalkozott SzÍnyei Ferenc mai székfoglalója. Színyeinek igen nagy munkát kellett elvégeznie - a szakértők szerint hogy müvének az abszolutizmus koráról szóló részét megírhassa és a már megjelent, valamint a most megjelenésre kerülő részről a tudom nyos birálat egyértelműen megállapította, hogy az irodalomtörténeti kutatásnak hasznos forrásmunkája. Szinyei Ferenc székfoglaló-előadásában áttekintést adott az eddig gyűjtött an ágról és azt akarta bEmutatni, hogy novella és regényirodalmunk milyen átalakuláson és fejlődésen ment keresztül közvetlenül a szabadságharcra következő években. Meg akarja állapitani, hogy milyenek az összekötő szá .lak az előbbi korszak és az abszolutizmus szó prrózája között, hogy a régeb1 bi irók közül£haladtak tovább a régi nyomokon, kik fejlődtek és milyen uj tehetségek küntek fel; általában, hogy mi ujat alkottak íróink tartalmi és formai tekintetben. Tanulmánya a következő fejezetekre oszlik: I. A szellemi élet megindulása, II. A szabadságharc novella- ős regényirodalmunkban; III. Az abszolutizmus novella-és regényirodalmunkban; IV. A lélekrajz! regény és novella; V. A romantikusok; VI. A humoristák. A cél ezúttal az volt, - mint mondotta - hogy eddigi kutatásainak eredmemyórol tájékoztassa a szakembereket. Az összefoglaló törekvésnek az a ^ haszna mindenesetre meg lesz, hogyha' tervezett munkát a szerző nem is tudná befejezni, a gyűjtött anyag és az ezen alapuló eredmények nem vesznek kárba az irodalomtörténet számára. Az előkelő Irodalomtörténészekből és történettudósokból álló közönség az előadó Szinyei Ferencet hosszan megtapsolta; majd N é m e t h y Géza akadémiai osztályelnök meleghangú tag&rató beszédet mondott, amelyben méltatta Szinyei Ferenc eddigi munkásságát és meleg szavakkal emlékezett meg a Szinyeicsalád tudományos dinasztiájáról. Megemlítette az elhunyt idősb) Szinyei József irodalomtörténeti érdemeit, akinek minden magyar iró hálával tartozik, majd az ifjabb Szinyei József nyugalmazott egyetemi tanárról beszólt, a szókfoglalóját tartó Szinyei Ferenc testvórbátyjáról, aki a magyar nyelvészeti kutatás terén szerzett hervadhatatlan érdemeket. Rámutatott N£"methy dr., hogy a vérségi kapcsolat - íme! - szép és szinte megmagyarázhatatlan szellemi ösz széfonódásban érvényesül a Szinyei-csalad tagjainál. Az ülésen Berzeviczy Albert v.b.t.t., a ""agyar Tudományos Akadémia elnöke és B a 1 o g h Jenő v.b.t.t., a Magyar Tudományos K ka d érni a főtitkára is megjelent , valamint a Tudományos Akadémia egyéb szakosztályainak is számos tagja vett részt Szinyei Ferenc szókfoglaló előadásán. /MOT/E. J# —-
