Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1
1929-01-04 [001]
/ ^egedüs L4ránt emlékbeszédet mondott Wekerle Sándorról.Folytatás 2./ - Wekerle Sándor,amikor 1909-ben széttörte a hozadéki adórendszert és .a progresszív adózást vezette be és a létminimum elvet bevezette a magyar adózásba, belátta azt is, hogy a cenzusos választási rendszernek nincs már többé alapja,mert a demokráciában nincs megállás és az új adózási rendszer a választójog reformját is magával hozza. - Wekerle Sándor az aranyvalutára esküdött minden bécsi intrika ellenére, s terveit meg is valósította. Wekerle Sándor volt az, aki a különböző felekezeti házasságok föl,^ a magyar állam egységes és mindég fölS54»t parancsoló jogát állította, isztályok, fajok és felekezetek fölé emelte a magyar államot és véleményem szerint ez az igazi fajvédelem. / Ugy van I ugy van! / És most elmondok egy nagy tervet,amelyhez Wekerle Sándor hozzájárult és amelynek én lettem volna a végrehajtója és amit közöltem is annakidején a francia követséggel. Wekerle Sándor lett volna az apja ennek a gondolatnak, ha az ő szent intencióit Európa megérti. Amikor Európa csaknem valamennyi országának a Valutáját összercppanás fenyegette, meg lehetett volna alapozni a franciák igazi győzelmét. Mert be akartuk vezetni egész Európában a frankvalutát. Nem ugy, hogy mindenütt egységes frankvaluta legyen, mert hiszen a valuta komponense egy - egy ország erejének és mi nem is gondoltunk egyelőre egyesült európai valutára, csak arra, hogy például a magyar valutát öt centimnél állítsuk meg Svájcban és más - más árfolyamon staballi z áljuk a németek és az osztráknij valutáját s nem kellett volna a külörböző országokban aranyra, dollárra és fontra épitett valutarendszert felállítani, hanem csak frankvaluta lett volna, amely lassankint európai valutává fejlődhetett volna ki. - Beszédemnek nincs befejezése, mert állitom azt, hogy Wekerle Sándornak szobrot kell állítani Budapesten, de amig külföldi adósságokból él ez az ország, addig nem szabad mozik és tanácsnokok képeinek az elhelyezésére kultúrpalotákat építeni és nem szabad lépten - nyomon szobrokat emelni. Wekerle Sándor szelleme nem engedi meg, hogy ilyen pazarlásba be lemenjünk. Az ó emléke ott ól minden dolgozó magyar ember szivében. Hiszen legutoljára a csehek valósították meg egy gondolatát, amikor nagy zsupákat állítottak fel, amely gondolata az volt, hogy át kell festeni Magyarország térképét és minél nagyot> megyéket kell alakitani, mert csak igy oldható meg a nemzetiségi kérdés. Es tőlünk elszakítva is él Wekerle Sándor szelleme. Amikor a világháború legnagyobb szégyene, • _ Nyugat- Magyarországnak az elvétele megtörtént az osztrákok mindéhez hozz inertek nyúlni, csak Wekerle egyházpolitikai törvényeihez nem. Még ma is ezel? a törvények élnek a Burgenlandban és nem is nyúlhatnak ahhoz h<^zzá egy olyan államban, amelynek fővárosában minden harmadik gyerek törvénytelen. Wekerle Sándor ime egy darab Integritási politika a mi számunkra. - És most azt kérem, hogy velem együtt mondják a következőket /Hegedűs Lórántnak ennél a szavainál mindenki felállott s együtt mondták :/kivánjuk az' hogy^Wekerle Sándornak minden idők legnagyobb pénzügyminiszterének, Magyarország nagy és hasznos fiának, minden magyar polgár büszkeségének az emléke örökké éljen közöttünk.' Lelkes taps és ováció jutalmazta Hegedűs Lóránt szavait s a vacsora tiz óra után ért véget./MOT/0. , /-"?
