Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1
1929-01-04 [001]
HÍREK. /Uj pamut felfedezése.Folytatás./ és vaskosabbak, mint az eredeti cserjék. A fonási, szövés! és festési kiséi letek szintén 7 sikerültek és az uj anyag a pamut feldolgozására szánt gépekkel kezelhetöjés mindenben felveszi a versenyt a nyers pamuttal. A' jövő év nyarára körülbelül 2C00 mázsa az a mennyiség, amely a laneashireft gyárak rendelkezésére áll. 1930-ra már nagykirejedésü területeket ültetnek be Angliában és Írországban az uj cserjével, amelynek terméke, mint a gyapot komoly versenytársa fog a piacon fellépni,/MOT/O. ADATOK A MAGYAR FÉNYŰZÉSRŐL. Dr. S zabé Iván országgyűlési képviselő Kecskeméten előadást tartott, amelynek keretében felsorolta azokat a súlyos okokat, amelyek Csonkamagyarország gazdasági életének visszafejlődését eredményezték és amelyek Magyarország közgazdaságának legégetőbb problémáivá váltak. Magyarországon a háború előtt a közvélemény nem törődött közgazdasági kérdésekkel, amelyekre csak a Trianon óta egyre sulyosbbodó gazdasági kérdések hívták fel a magyar közönség figyelmét. Mint Szabó Ivá'n dr. megállapította, a magyar fényűzés a franciákéval vetekedik. Nagymagyarország évenként 30-32 millió értékű selymet vásárolt, ezzel szemben a csonka ország 33 milliós behozatalával felülmúlja a békeélet forgalmát. Évenként 4 millió értékű selyemharisnyát vásárolunk, amiért kétezer vagon rozsot kellene exportálni. Kilenc millió értékű prém és 90.000 darab antilop és luxusbőr kerül évenként az országba. Horribilis tétel a narancs és banánbehozatal kérdése is. A narancsbehozatal 4,600.000 pengő értékű volt a háború előtt és a csonkaország ma 5 milliós tételt fogyaszt narancsból, kétszer annyit, mint Csehország az elévett területeink lakosaival együtt. 14.000 q. a banánbehozatal, ami az egész gvümölcskivitelünknek több mint egy negyede. Óriási mértékben felnövekedett a finom dohány fogyasztása is, aminek a nők dohányzásának térhódítása ad magyarázatot. Békében 17 millió értékű dohányt fogyasztott Magyarország, mig 1927-ben 27 millió pengőt füstölt el Csonkamagyarország, Rendkivül nagy a kalapbehozatal is, 1924-ben 31.500 darab díszítetlen és 58.000 diszitett külföldi kalap jobb be az országba, /MOT/O. • — — — —. AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET SERLEGVACSORÁJA. Az országos Iparegyesület ma este 8 órakor a Gellért szállóban serlegvacsorát rendez, melyen az egyesület elnöke József kir. herceg, valamint B u d János, Wekerle Sándor, K á 1 1 a y Tibor, Szterényi József, Popovi cs Sándor, gróf Hadik János, Tele szky János, Kor á n y i Frigyes, Wimmersperg Frigyes báró ésSzabóky Alajos államtitkár is résztvesz. A vacsorán Hegedűs Lóránd mond emlékbeszédet Wekerle 3ándorról./M0T/0. A HÚSZÉVES HANGYA ÚJSÁG. A Hangya-ujság, a magyarországi fogyasztási, értékesítő és termelő szövetkezetek szaklapja január 1-ével XX. évfolyamába lé pett, A Hangya-ujság nemcsak a magyar földmivelőnép szövetkezeti szellemben való nevelésének célját szolgálja, hanem a mezőgazdaság fejlesztésére Is különös gondot fordít s a falu általános kulturális életét is igyekszik emelni. Két évtizedes munkásság alatt igen sckat tett abban az irányban is, hogy Magyarországon, különösen a falvakban a szövetkezeti közszellem • ] életrekeít, s hogy ma a csonka országban több mint 1700 virá. zó szövetke' zet fejt ki áldásos tevékenységet. Ennek elérésében nem kis része volt an_ r. nak a porpagandamunkának, amelyet a lap szerkesztője M e s k ó Pál, m. kir, >' gazdasági főtanácsos, a Hangya ügyvezető igazgatója, a magyar agrárszövet• kezeti mozgalom egyik apostola fejt ki. Az ő szerkesztése mellett fejlődött : a Hangya újság egyik legelterjedtebb és legnívósabb napilappá./M0T/B.
