Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-16 [001]

A NÉPSZAVA KÉT SAJTÓPERE. A Népszava 1924 ükt°ber 22_iki számában "Bokréta a magyar nyomozok nrunkájából

;i elmen cikk jelent meg, A cikkben Rajki Sándor, a Népszava kiadóhivatali tisztviselője azt irta, hogy egy Ssikos Ferenc nevü bányamunkást Rózsászentmár rtonban elfogtak a csendőrök, mert lopással veit gyanusitva és a hatvani járásbíróságra szállították. Csikóst itt szabadenbocsájtották s amikor újból megjelent Rózsaszentmártonban, a csendőrök újból elfogták, a laktanyába vitték és ott össze-vissza verték. A cikk miatt felhatalmazásra hivatalból üldözendő sajtörágalmazás vétsége cimén Indult meg az eljárás Rajki ellen,kinek ügyében ma tartott főtárgyai ás t a büntetőtörvényszék Méhes Ignác dr. törvény széki bir° elnökléte alatt. Rajki kijelentette,hogy nem érzi magát bűnösnek, elmondotta,hogy az ő kezében futnak össze az olvasok részéről beküldött különféle panaszok és egy ilyen panasz inditotta őt arra,hogy a cikket megírja. Kérte a valódiság bizonyítását. A biroság ezt el is rendelte és kihallgatta Gobodl János nyugalmazott csendőrt, aki ugy vallott,hogy egyáltalán nem emlékszik arra,hogy a bányamunkást másodszor is elfogták volna és kijelentette, hogy a munkást senki sem bántalmazta. Csomós József csendőrórmester vallomása szerint Tar Mihály csandőrtiszthelyettes hallgatta ki a bányászt, ő ls ugy vallott, hogy semmit sem tud Csiko^ bántalmazásáról. Több más tan* t hallgatott ki még a törvényszék, majd pedig L

ukács Béla dr. védő kérte, hogy a biroság hallgassa ki még az ez ügyben sértettként szereplő Tar Mihályt és c

sikós Ferencet is. A biroság helyt adott az indítványnak és a tárgyalás foly tatását február 8-ára halasztotta. Rajki Sándor egy másik sajtóperét tárgyalta le ezután a büntetőtör vényszék. Rajki vállalta a felelősséget ugyanis a Népszava 1924 december 3-ik számában megjelent "Üldözik a Népszavát" cimü cikkért is. E cikk szerint noh ha a belügyminiszter a Népszavának csupán az utcai elárusitásl jogát vonta meg, mégis Bonyhádon lefoglalták a trafikokban lévő lappéldányokat is. A cikk ben foglalt kitételek miatt Tolnavármegye alispánja megadta a felhatalmazást a sajtóper megindítás ár a^xxusiLy rágalmazás vétsége cimén, melyet a cikkíró a főszolgabíró sérelmére követett el. Rajki Sándor kérésére a biroság elrendelte a valódiság bizonyitás&t és kihallgatta Ottenbacher György bonyhádi dohány kisárust, aki ugy vallott, hogy emlékezete szerint nála a cseadőrck nem azzal a belügyminiszteri rendelettel kapcsolatosan foglalták le a Népszavát, amely megvonta a Népszava utcai elárusitási jogát. Lukács Béla dr, védő becsatolta a törvényszéknek Ottenbachernek 1924 november 3o-án a Népszava kiadóhivatalához intézett levelezőlapját,amelyben Ottenbacher azt irja,hogy a csendőrség elkobozta az üzletéből a Népszava xprawpfepsMráajpxtów egyik legutéb bi példányaik. Fzzel kapcsolatban ^ttenbacher kijelentette, hogy ő azért irta a levelezőlapot^ hogy őt ne terheljék meg az elkobzott példányok árával. Évek óta árusítja a Népszavát s emlékezete szerint három-négy izben foglaltak Így le a csendőrök nála lappéldányokat. Lukács Béla dr. védő kérte a törvényszéket, hogy keresse meg a vizsgél°birót annak megállapithatása végett,hogy a sz°banforgó lappéldány lefoglalását annakidején elrendelte-e vagy sem. Kovács Péter dr. ügyészségi alelnök ezt az indítványt, mint fölöslegest, elutasitanl kérte, mert még hogy ha való is,hogy a Népszava e példányának lefoglalását nem rendelték el, akkor sem lehet olyan hangon irni, mint ahogy azt a vádlott tette, aki szerint rendőrkapitányok és szolgabirák üldözik a Népszavát.xxá A védő ujabbi felsz°lalásában azt hangsúlyozta,hogy álláspontja szerint a cikkben foglalt kitételek nem a főszolgabir°ra vonatkoznak,hanem a csendőröknek eljárására és ők már régebben fel is ajánlották a legteljesebb elégtételt a főszolgabir°nak,amennyiben sértve érezné magát. A törvényszék végül is ugy határozott hogy megkeresi a bonyhádi járás csendőrparancsonokság^t, annak közlése véget hogy a csendőrség milyen rendelet alapján kobozta el a szóbanforg

0 lappéi dányokat,de megkeresi az ügyészséget is,hogy a szóbanforgó lappéldányok elkofc zása el volt-e rendelve vagy sem. A tárgyalást február 8-án folytat ják./MOT/ Ma. TILTOTT KÖZLÉSI PÖR Méhes Ignác dr. törvényszéki biró elnöklete alatt ma tárgyalta a büntetőtörvényszék Mester Nándornak, a Pesti Napló felelős - szerkesztőjenek ügyét,aki ellen az ügyészség tiltott közlés elmén emelt vádat. A Resti Napló 1928 július 2o-iki számában ugyanis cikk jelent meg "Miért tartóztatták le Bécsben Szegő Rezsőt, a Légiforgalmi volt igazgatóját? cimen, A clkkiusw. szerint az ügyészség elfogatóparancsot adott ki Szegő ellen hűtlen kezelés és okirathamisitás cimén és ennek alapján Récsben Szegőt le is tartóztatták. - Nem érzem magam bűnösnek - mondotta Mester ^ándor kihallgatása alkalmával - hogy a cikket ki irta, azt nem tudom, Az én kezemen keresztül csak a politikai cikkek mennek, a többi cikkeket a segédszerkesztő nézi át. /Folyt.köv./ Ma. ORs^GŰS LEVÉLTÁR JŰ>X