Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-15 [001]

ZU ERDÉLYI ÜGY /Folytatás 2, kiadáshoz./ A sál ránoosodása olyan - állapítja meg a vélemény - mintha a aált kötél gyanánt használták volna. A második klagenfurti vélemény aktóoer 6-án, a harmadik pedig ok töber B-án kelt s ezekben a klagenfurti »rvo3ok fenntartják el3Ő véleményüket. /Folyt.köv./ Sz. A FEHÉRNEMŰTISZTITÓK HARCA. A budapesti királyi Ítélőtábla Soóky József dr. táblabíró előadásé aiián Gadó József dr. Ítélőtáblai biró elnöklésével megtartott ülésében érdekes végzést hozott egy újságíró sajtóperében. Román Kálmán újságíró a mult év februárjá­ban egy fővárosi napilapban "Két partra szakadtak a budapesti fehérnemütisz­titok'' cimmel cikket irt, amelyben azt állította, hogy a fehérnemütisztitok két pártra szakadtak, a klórmeszet használó fehérnemütisztitck és a klór­meszet nem használó mosódák partjára. A cikk miatt a Budapesti Fehérnemütisz­titck Ipartestülete sajtó utján elkövetett hitelrontás vétsége cimen pert indított a hirlapiro ellen. A budapesti királyi büntetőtRrvényszék vizsgálö­birája, valamint a törvényszék vádtanácsa a fehérnemütisztitók ipartestületé­nek, mint pótmagánvá/ilónak a vizsgálat elrendelése iránti Indítványát eluta­sította- Az elutasitas ellen az ipartestület felfolyamodást jelentett be a királyi Ítélőtáblához, amely most tartott ülésében végzést hozott s kimondot­ts, hogy helyeseknek fogadja el azokat az indokokat, amelyeknél fogva Román Kálvin ujságiro ellen a vizsgálatot a törvényszék nem rendelte el. A szakma­beli érdekek előmozdítására hivatott gazdasági testületek és szakegyesületek - szólt az indokolás - csak a maguk nevében és a saját sérelmükre elkövetett bűncselekmények miatt jogosultak maganlnditváryt előterjeszteni, olyan jog­szabály azonban nincs, amely az emiitett testületeket és egyesületeket azzal a joggal is felruházná, hogy a magánlnftitványt a tagjaik sérelmére elkövetett és csak a sértett fél indítványára üldözhető bűncselekmény miatt is hatályo­san előterjeszthessék, A királyi Ítélőtábla végzése jogerős, /MOT/ M. ZU ERDÉLYI ÜGY /Folytatás./ - Kiván-e valamilyen megjegyzést tenni az orvosi véleményekre? ­fordult ^chadl elnök Erdélyi fi éláhöz. Erdélyi Béla: Már a szombaton felolvasott tanúvallomási jegyzőköny vekre is meg akartam tenni a megjegyzéseimet. Teljesen hozzá nem értő és ille téktelen személyek engem egyszerűen azzal vádolnak, hogy lelöktem, megmérgez­tem és megfojtottam a feleségem. Sz ellen nekem tiltakoznom kell. Thyrcm Hil­da szobalány, akiről a feljebbvalója is azt állit ja, hogy hisztérika, és kár­tyavetőnőnek jellemzi, véleményt ad arról, hogy miért adtam neki a sált. Ha n én a sált el akartam volna tüntetni, nem adtam volna a pletykázó szobalánynak •kn nem fojtottam meg, nem mérgeztem meg és nem löktem le a feleségem. Ennek elbirálására egyedül a biróság illetékes. Voltak tanuk, akik a temetésen tanu sitott viselkedésemről beszéltek, En nem vagyok az az ember, aki odaáll sír­ni,hogy másokat meghasson. Az én bánatom, szomorúságom nem tartozik senkire sem. Ami pedig azt a vallomást illeti,hogy éri keresztet akartam tetetni a fe­leségem sírjára, kijelentem,hogy én mindig jo zsidö voltam és nem akartam a feleségem sírjára keresztet állítani. Beigazolódott, hogy én a asendőrcknék megmondottam,hogy tizezerdolláros fciztositásom van. Ami pedig a klagenfurti orvosi véleményt illeti, az a meg jegyzésem,hogy az első vélemény szerint a gégefő/ nem volt eltörve, a második vélemény szerint már el volt törve a gégefő. Azt szeretném tudni, hogy hol, mikor és ki törte össze a gégefőt. Gál JenŐ dr. védő állott fel ezután szólásra s két kérelmet ter­jesztett a biróság elé. Egyik kérelmét a törvényszékhez, a másikat pedig az elnökhöz intézte. & törvényszéktől azt kérte,hogy az orvosszakértők kihall­gatás unak időtartamára alkalmazzon a törvényszék hite gyorsírókat. A gyors­írok költségeit ő maga fedezi s már meg is állapodott Márki-Zay Lajos dr. országgyűlési gyorsirodai tanácsossal és Fap Sándor dr. országgyűlési gyors­irodai titkárral, akik jelen vannak és akik az esküt nyomban le is tehetik. Az elnökhöz azt a kórelmet intézte, hogy az orvosszakértőket külön-külön hallgassa ki, ugy hogy az egyik szakértő kihallgatásánál a többi orvosszakér­tők a teremben jelen ne lehessenek, &z természetesen az ellenőrző orvosszak­értöre nem vonatkozik,mert neki a tárgyalás minden szakában ellenőrzést kell gyakorolnia, Temesváry Gyula dr. királyi ügyész a védő mindkét indítványát ellenezte, A törvényszék határoz athcz»talra vonult vissza. /Folyt.köTt/Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom