Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1
1929-01-15 [001]
Nem akarom tagadni azt, hogy a közéletben kritikára szikség van legnagyobb mértékben szükség van erre különösen egy kormánynak nehéz időben, A kritika lehet termékeny, ha a bajék valódi ffrrásáüa mutat, rá, ha a tényeket valódiságában tárja fel, de romboló abban az esetben, ha a nép lelkében a hitetm az önbizalmat támadja meg és romboló az én felfogásom szerint az a kritika, amely azt hiraeti, hogy gazdasági téren csőd előtt állunk, amely azt hirdeti, hegy ennek az országnak étén olyan férfiak állanak, akik csak a maguk hatalmát akarják gyarapítani, hogy mögötte egy rothadt bürokrácia panamázik és, hogy a kormány és a nemzet vezetői ^meghunyászkodó külpolitikát folytattnak és több olyan kérdésre lehetne \tt még kitérni, amelyekre az utóbbi időben utalás történt. Az a kritika, amely nem a valódi tényeket tárja a nemzet ftlé, az a kritika, amely túlozza mérhetetlnül a bajokat, az a kritika, amely az emberek jóhiszeműségét kétségbevonja, az a kritika, amely meglátja a mások szemében a szálkát, de nem látja meg a saját szemében a gerendát, az a kritika, amely mindent'egytényezövel, minden baj forrását egy tényezőre tolja, az nem objektiv, az félrevezeti a nemzetet, nem jót olo^z és nem jót tesz és odatörekszik, hr.gy a valóc.i tényállás Ismeretlen ma radjon a nemzet előtt. Ez a kritika a nemzet hitét, a nemzet önbizalmát támadja meg mert ugy állítja be közéletünket, mint hogy ha olyan akadályok állanának latjában a magyar felemelkedésnek, anelyeket lékükdeni nem lehet, amelyek elsorvasztják és el senyvesztik egyesek és a társadalmi osztályok inir'ativáját, elsorvasztják azt az energiát, amelyre egy nemzet támaszkodik amikor fele&elkedo munkáját végzi, Mit láttunk az utolsó időkben 1 ? Azt láttuk, hogy kidobatott a közéletbe az a jelszó, hogy itt az egész vonaltn stagnálás van, hogy nincsen előrehaladás egyik ' 1 téren sem, hogy ugy kül mint belpolitikai téren visszafejlődés mutatkozik avval a lendülettel szemben, amelyet a restauráció első évében a nemzet áldozatkészségének igénybevételével tanusite-ttak. Nézfíük sz emébe ennek a vádnak, 4 * Azt mondják, hogy külpolitikai"térén meghunyászkodó politikát köpetünk, hogy nincs haladás, hogy Magyarország poziciója a többi nemzetek között nem javult. Ezzel kapcsolatban elég néhány tényre rámutatnom. Akiknek szeme van azoknak látnia kell, akiknek füleik vannak, azoknak hallanio kell. Kétségtelen, hogy a magyar igazság a külföldr'n nagy tért hódított. Kétségtelen, hogy nemcsak á mi munkák, hanem barátaink munkája, amely felvilágosító hatással volt a külföldre nagy sikerre mutathat rá. Kétségtelen, hogy a mult évben történt meg először, hogy egy nagyhatalom felelős képviselője nyiltan lándzsát tört a magyar igazság mellett, /Hosszas lelkes taps, a vacsora résztvevői élénken éljenzik Mussolini olasz miniszterelnök*t/,.,s ezt a nyilatkozatát a közelmúltban meg is ismételte. Nemzetközi viszonyink is megjavultak. Helyzetink az egyik nagyhatalommal szemben - Framjia^rszaggal szemben - lényegesen javult. /Helyeslés/ Kétségtelen továbbá, hogy azok a szerző esek, amelyeket Lengyelországgal és Törökcrszággsl kötöttünkm a régi barstságet pecsételték meg de értéket képviselnek a nemzetközi politika szempontjából ls. Kétségtelen hogy még szcmszédainkkal is rlyan tárgyalásokat voltunk képesek folytatni é-s sikerrel - amelyekre azelőtt'gondolni sem mertünk. Rámutathatok azokra a sikerekre is, amelyeket a kormány megbízásából eljáró gróf A p p o n y i Albert ért el a genfi konferenciákon • a magyar ügy érdekében. Valaki azt mondhatná, bogy ezek Appony.. Albert grof személyes^ sikerei. En vagyok o legutolsó, aki az| ö nagyságét, tehetségét presztízsét és különösen pedig külpolitikai téren való jártasságát, képessé gét tagadni akarnám. * Folytatása következik:
