Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-15 [001]

PESTVÁRMEGYE. PESTVARREGYE^ KÓ ZGY ÜLÉSE. Post-Pilis-Solt-Kis-Kun- vármegye törvényhatósága kedden délelőtt tiz ójakor a Vármegyeház nagytermében tartotta rendes évnegyedes közgyűlését ? re s z 1 y Elemér főispán elnöklésével. A napirenden közel ötszáz" ügy szerepelt. Az alispán negyedévi jelentését és a a zámonkérőszék jelentését hozzászólás nélkül vették tudomásul, ezután a közigazgatási bizottságot és az igazolóválasztmányt egészítették ki. A közigazgatási bizottságba uj taggá Nemes János grófot v&las totta meg a közgyűlés, az igazolóválasztmányba pedig Ka t o n a Gyulát. Elfogadta a közgyűlés Vác rendezett tanácsú városnak a villamos tröszttel kötött szerződését Rudnyánszky Miklós előadása után, majd kisebb ügyek következtek. Igy Ki skunf élegyháza;, öntöző autót szerez be, Vác város vásárcsarnokot óhajt épiteni, Kispest felemeli az Önkéntes Mentő Egyesüket segélyét, Albertfalva tovább épiti a vizvozetéki csőhálózatot, Csepel község a Weiss Manfréd-gyártól 35.000 Penge felvételére készül, Rákospalota tüdőbeteg gondozót létesít, Alpár község villanyvilágitási szabályrendeletet alkot, Budafok országos vásár tartásara adott be kérelmet, Nagykőrös mentőállomást állit fel, Keczel község artézi kutat furat, stb.., amelyek mind vita nélkül tárgyaltattak. Hosszabb vita volt Abony község várossá alakulása kérdésében. A község lakosságának egy része ugyanis kérvényt nyújtott be a község rendezett tanácsú várossá való átalakulása érdekében. Az állandó választmány a kérelmet nom tartotta teljesíthetőnek, egyrészt azért, mert a lakosság túlságos megterhelésével járnö az átalakulás, másrészt az-a felfogás, hogy Abony község nem rendelkezik azokkal a gazdasági és kulturális feltételekkel, amelyek az átalakulást indokolnák. A Kiskőrös és Cegléd közé ékelt városnak egyébként sem volna életlehetősége, a további ellenérv pedig az, hogy a várossá való átalakulás az abonyi járás szétesését eredményezné. A várossá való átalakué lás mellett dr.M a r t o n János és D 0 b é z y Kálmán szólaltak fel, a javaslat ellen pedig S i v ó Jenő szólott. Marton János a történelmi tradíciókra hivatkozott, arra, hogy Abony már a török időkben bizonyos autonómiát alkotott magának és megcsinálta a mezővárosi szervezetet, de a 18.000 lakosú község ma is 58 tagu közigazgatási személyzetet tart fenn. Dobozy Kálmán viszont a gazdasági lehetőségeket fejtegette. A törvényhatósági bizottság azután szavazott a kérdésben és a közgyűlés óriási többsége az állandó választmány elutasitó álláspontját tette magáévá és Abony várossá való átalakulását nem engedélyezte. Elfogadta a közgyűlés Vasvármegye átiratát az egyke rendszer pusztításának meggátlására, majd K é g 1 * János, törvényhatósági bizottsági tag inditványa következett Esztergom_Kcmárom egyesitett vármegye és a Vármegyék Országos Bizottságának a készülő vármegyei törvényjavaslat, a közigazgatási reform kérdéséről szóló átiratával kapcsolatban. Kégl János a vármegyék olkotmányvédő szerepét hangoztatta, s annak a véleményének adott hangot, hogy ezt a bástyát a jövőben is érintetlenül nemcsak fenntartani, hanem fejleszteni is kell. Különösen a belügyminiszternek feloszlatás! jogát porhóreszkálja és határozati javaslatot terjeszt be, hogy a törvényhatóság irjon fel a kormányhoz aziránt, hogy a törvényjavaslatból a belügyminiszter feloszlatási joga töröltessék. Az Indítványt a közgyűlés egyhangúan elfogadta éskisebb ügyek letárgyalása után a közgyűlés háromnegyed'egykor véget ért. /IOT/E. n