Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1
1929-01-14 [001]
FELOLVASÓ „LEST TARTOTT A FETÖFI T.RSAS^G. A Petőfi Társasig vasárnap méleló'tt tartotta meg ezévi élne felolvaMa C ' i Az elnöklő' pékár Gyula volt miniszter magyar szeretettel üdvözölte a közönséget,inaid megemlékezett arról a szomorú emlékű /tízéves évfordulóról,amikor a'magyar Irodalom egyik szélsőséges frakciója résztvett abban az internacionális, merényletben,amelyet az ezeréves magyar nemzet ellen elkövettek. Igy fxLytatta szavait : - TÍZ év rmlva, ma elégedetten állapíthatjuk meg, hogy Magyarország - nehéz helyzetéhez képest - ugy,ahogy talpraállott. A magyar föld testétől kiszakított szrmszédállamok belső szerkezete recseg - ropog, Magyar ->r~ • szág nemzeti er^i pedig egyre acélosodnak. Rámutatott ezután Tokár arra, hogy a Petőfi Társaság is kivette a maga hatáskörében a részét a konszolidáció munkájából. A Társasa^,, mint a múltban, törhet* tlenűi rag szkodik a magyar nemzeti Irodaiamhoz.Toazi ezt többek között azért is, mert egész Európában csaknem minconütt *a legszélsőbb és legizzóbb nacionális irányzatot láthatjuk. Ez az érzés nemcsak a nagy .és a hatalom birtokában levd nemzetek kiváltsága,hanem a kis nemzetek-* nek, igy Magyarországnak is még sokkal'i ukább kell ragaszkodnia a nemzeti Szellemhez 03 mindenhez, ami magyar. - A hatalmas, világraszóló brit-birodalom könnyen elbirja Shaw internacionalizmusát, - úgymond - de a kis Magyarországon mindenki és minden csak magyar lehet. Ezután az elnök bemutatta a most megjelent " Anthológia Petofiana" cimü kötetet,amelyben Franco Pellani Eionisi -lasz költő száz olasznyelvre foriitftt Fetófi-verssel ajándékozta meg az olasz irodalmat és szerzett dicsőséget Petőfi Sándor halhatatlan szellemónok. A kötethez Pékár Gyula irt előszót, és P a 1 1 a Ignác, a Petőfi Társaság Olaszországban éle tagja sokban hozzájárult, hogy ez a kötet megjelenhetett, amelyért minden magyarember hálával tartozik pienisinek. Megemlékezett Teker elnöki megnyitójában a Fetőfi Társaság több tagjának legújabb irodalmi munkásságáról. Igy elismeréssel sorolta fel Gyöke 3 B y Endre, M a d a y Gyula, Oláh Gábor, és X o m á r 0 r/i i János nevét. Külön kiemelte K i s s Menyhért " Magyar- Miatyánk " ^imií verseskötetét, amelynek első költeményét, a " Magyar Miatyánkot " ma már német, ang'-l, .tlasz", spanyol nyelvre is lefordítottak. Ismertette végűi Pán Alao.ár farditoi mestermunkáját : a " Kalevipoeg " clmÖ észt hÖsköl-* teményt,amelyet meleg szavakkal méltatott. Az elnöki megnyitó után ífj. Hege d ü s Sándor felolvasta azt a felhívást, amely c-t Kemény Györgyhöz, a Fetőf i Társaság Amerikában élo kültagjához intézett a tervezett Arierikai Petőfi Társaság megalapítása ügyében. A fölhívás pregnánsan kiemeli, hogy az Amerikai Petőfi Társasadnak olyan szervnek kell lennie, amely Amerikában a magyar kaiturföleny1 hirdesse,és állandóan ébren tartsa azt a gondolatot, hegy csak egy igazság van és ez : a mag/ysr feltámadás. A felolvasott, lelkeshangu felhívásba Tokár Gyula elnök reflektált és egyben bejelenté, te, hegy a pittsbourgh-i egyetem által most épített hatalmas palotában magyar-sz-ba is lesz, A Petőfi Társaság ezzel kapcsolati ^n akciót indit, hogy a magyar-szoba mellett külön Fetöfi-Szoba ls legyen. L a m p é r t h Géza olvasta fel ezután főtitkári jelentését. Az ülés TISÖ f el^vasö ja L á z á r Péla volt, aki "' Faál képzel-.-te" cimü művészettörténeti mur.kájának egyik fejezetét ismertette, A munkának most jelenik meg a második kiadása,azzal az alkalommal, hogy a nagynevű festőművész báláiénak ebben az esztendőben lesz az ötvt nedik évfordulója. A tsziorm lóg la i elemzésben gazdag tanulmány Paált, mint konkrét képzeletű művészt,' mutatja be,akinek egyik művét művészi fejlődése különböző fázisaiban elemzi, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR, Ol J Kszekció / J" 1 ^^^ követbezir.,,
