Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-12 [001]

--- ZU ERDÉLYI UC-Y /Folytatás 5. kiadáshoz./ Gál Jenő védő intézett több kérdést a tanúhoz, többek között meg­kérdezte tőle, bogy a fehérvári társaság előtt Olvasott-e fel Forgác s Anna verseiből. -Igen> olva stam, az egyik igy végződik: Akárhogy versz, akárhogy ütsz, akkor is szeretlek* Gél dr'.: Ez a Vers nem egészen igy sz^Ól, A vers ugy véződlk, akár­hogy versz, akárhogy ütsZj nekem az jól esik. - Téved az ügyved ur, erről a Versben szó sincs. Schadl elnök felolvasta a vers utolsó strófáját és megállapította, hegy a versben szó sincsen arról, hogy az ütés-verés jól e9ik. Kelemen 2 oltán dr. ellenőrző orvosszakértő kérdései során a védő többször közbeszólt, mire az elnök Gál dr. felé fordulva a következőket mond ja: -A védő ur kétségbe vonja a tanu szavahihetőségét és azt, hogy ért az orvosi dolgokhoz. Amikor az ügyvéd ur szájaize szerint vallottak az or­vostanuk, nem vonta kétségbe a szavahihetőségüket. - Én a tanu ur szavahihetőségét sem vontam kétségbe - válaszolta Gál dr. Stelner *%til, millstatti eg^ áaf 1 arról tett vallomást, hngy a koporsóban megtekintette Forgács Anna holttestét és észrevette,hogy a nyakon két stráf volt. Az volt a meggyőződése,hogy Forgács Annát megfojtották. A temetés előtt Erdélyi felszólított, vallott a tanu^, hogy gyorsan hantoljam gjcjc el a koporsót. Az volt a gyanúm,hogy Erdélyi örült, hogy Pnrgács Anna a föld alá került és megszabadult a feleségétől. Feltűnt, hogy a temetés után Erdélyi akart a sirra helyeztetni, pedig Forgács Anna zsidó volt. Fausztmann Hans azt vallotta, hogy látta a hullát s feltűnt a nya­kon lévő sáv. Az volt a meggyőződése,hogy Forgács Annát megfojtották. Ugyan ilyen vallomást tett Bacher Péter ls, Stelner .Stefánia hüllaöltöztetőno szintén arról vallott, hogy a nyakon lévő felt arra engedett következtetmi,hogy Forgács Annát megfojtották. Gröchenig Eglbius asztalos vörös-feketés csikót látott Forgács Anna nyakán, Köstenbauer József millstatti községi titkár arról tett vallomást hogy Erdélyi Béla hatósági bizonyítványt kért arról,hogy a holttestet el­temették, pedig akkor a holttestet még nem temették el. Kernig Róbert gyáros azt vallotta,hogy Erdély Forgács Anna haláá napján igen jókedvű volt, táncolt, magyar dalokat énekelt. Sohasem volt olyan féktelenül jókedvű mint ezen a napon, Chrlstiani Péter káplán vallotta, hogy az volt a meggyőződése, hogy Forgács Anna nem természetes halállal halt meg. Pliha Dóra titkárnő vallomása során elmondotta,hogy meglátogat ta a beteg Forgács Annát, aki elmondotta a lezuhanás történetét s közben olyan kijelentést tett,hogy ugy érezte, mintha meglökték volna. Nem bizo­nyos vallotta a tanu, hogy Forgács Anna a"meglöktek" szót használta, de amit mondott, annak mindenesetre ez volt a jelentősége, Robitschek Károly orvos vallomása szerint a nyakon lévő bor­éival to záa*lfcs fojtogatásra engedtek következtetni. /Sz./ Robissek vallomásában azt hangoztatta, hogy a belső szervek el­változásából nem lehetett a halált megállapítani, de az általa már tudott a. atok folytán ceatlakozik ahhoz a véleményhez, hogy fojtogatás okozta a ha­lált. Jegyzőkönyvbe mondotta Rebicsek meg , hogy G ál Jenő védőtől egy alkal­lomial táviratot kapott,amelyben a védő kési, hegym lkor lehetne vele az Erdélyi-ügyben beszélni, 6, azonban azt válaszolta, hogy magánfelvilágosi­tásókat nem adhat, Thym Hilda 42 éves millstat ti szobaleány vallomását ismertette ezután Falaky János dr. szavazóbíró. A Lindenhofban szolgálatot teljesítő szo balány elmondotta, hogy többször hallgatózott ^rdélyiák ajtalján és hallotta, amint hevesen veszekednek egymással. Ilyenkor Erdélyi, rendesen e gyedül távo­zott és csak félóra múlva követte őt Forgács Anna. ERdélyiné magyar os arcosé káju,kecses alakú nő volt, aki nagy szimpptIának örvendett mindenfelé, Kedélye is mindig nagyon vidám volt.Erdélyi viszont flegmatikus,állandóan elegáns ruhákban,illatosán já* t és monoklit viselt. Thym Hilda elmondotta ezután, ' ogy augusztusa 2o -án,amikor Forgács Anna elment hazulról azzal, hogy kirándulnak,neki szinte balsejtelme volt,mert még utánakiáltott:kezét csókolom nagyságos as:^zony, aztán vigyázzon,nehogy baja legyen!"Ö ugyanis gyakran szokott kártyátvetni és akkoriban ál andóan nagyon rosszat muta­tott a kártya, többször kijött példéuj. a kisértet a kaszával. Aatén később be is Igazolódott, amiker igaza volt, amikor balsejtelmek gyötörték, mert Erdélyiné lezuhant. Ö többször fentvc&t természetesen Erdélyieknél és egy alkalommal látta Erdélyinét, ágyban ífckve, feje egészen hátrahaŰjott, folyt.köv/ORSZÁGOS LEVÉLTÁR f X

Next

/
Oldalképek
Tartalom